A boldog békeidők társasági életének kitüntetett eseményei voltak a farsangi időszak báljai, amelyeket vízkereszt és hamvazószerda között tartottak. A báli szezon legkülönlegesebb fővárosi eseményét, az időjárás szeszélyének kitett városligeti jégünnepet ezrek várták izgatottan minden évben.
A Budapesti Korcsolyázó Egylet, ha az időjárás kegyes volt, az 1880-as évektől minden szezonban megrendezte a városligeti tavon a farsangi jégünnepélyt. A jelmezes, nagyszabású estély tulajdonképpen jégre komponált bál volt a pesti társasági élet legismertebb szereplőinek részvételével. A polgárság felső rétegének a gyermekei mellett ilyenkor az arisztokrácia is megjelent a városligeti pályán, az ünnepség rendszeres résztvevői voltak az Andrássy, a Batthyány és a Lónyay családok tagjai. A főváros leglátványosabb eseményeinek számító jégünnepek koreográfiája a következő volt: az esemény kezdetét három ágyúlövés jelezte, majd következett a nyitókeringő. Ezután több száz egyleti tag részvételével előadtak egy nagyszabású, látványos, kifejezetten erre az alkalomra írt dramatizált történetet. A jelmezes felvonulás után össztánc, majd tűzijáték és görögtűz zárta a bált. Általában két zenekar is játszott ilyenkor a pályánál. A jég mellett katonazenekar adta a történet aláfestő zenéjét, a korcsolyacsarnok erkélyén pedig a bálhoz szolgáltatták a keringőt a muzsikusok, miközben a Korcsolyázó Egylet önkéntesei apró szánjaikon fáradhatatlanul hordták a forró teát és a konyakot a táncolóknak. A jégünnepély díszleteinek elkészítésében az Operaház díszletfestői segédkeztek, általában a jelmezek is a dalszínház raktárából érkeztek a jeles estélyre.
Neves művészek is segédkeztek a szervezésben
A jeges bálok szervezésében kitüntetett szerepet vállalt Rohonczy Gedeon országgyűlési képviselő, aki egyébként kiváló jégtáncos is volt, Jungfeld Matilddal évekig alkottak sikeres műkorcsolyapárost. Rohonczy nemcsak szervezte a bálokat, hanem kisebb szerepekben maga is rendszeresen fellépett. A jégünnepélyek pazar kiállításúak voltak, a forgatókönyv, a látvány és a díszletek kidolgozásában a kor neves művészei – Herczeg Ferenc író, Alpár Ignác építész, Strobl Alajos szobrászművész – vettek részt. A jég minőségéért Vogel jégmester felelt, a pirotechnikát minden évben Bécsből rendelték. A legsikeresebb jégünnepeken a tízezer főt is meghaladta a résztvevők és a nézők száma. Az estély és a tombola bevételét a Korcsolyázó Egylet többnyire jótékony célra, vagy a ligeti jégpálya fejlesztésére ajánlotta fel.
Királyválasztás a Városligeti-tó jegén
1909 januárjában ünnepelte a Korcsolyázó Egylet alapításának negyvenedik évfordulóját. Ez alkalomból egy addig soha nem látott, nagyszabású bált szerveztek, melyen Hunyadi Mátyás Duna jegén történt királlyá választását idézték meg a szereplők. Hónapokig tartó előkészületek után az eseményt 1909. január 23-án tartották. A Városligetbe vezető Andrássy utat már kora délután ellepték a jelmezbe öltözött résztvevőket szállító díszes fogatok, a pálya szélén és a Millenniumi hídon tízezres kíváncsi közönség sorakozott fel. A jégpálya, köszönhetően a korábban kiépített villanyvilágításnak, fényárban úszott. A korcsolyacsarnokkal szemközt, a Vajdahunyad vára lábánál állt Mátyás király hatalmas, gipszből készült szobra, Stróbl Alajos alkotása. A szobor talapzatát és a király előtt heverő oroszlánalakokat jégből faragták ki. A háttérben a középkori Pestet imitáló apró, hófedte házakat és egy templomot is felépítettek a szervezők. Mátyás királyt a fiatal gróf Andrássy Károly, feleségét, Podjebrád Katalint gróf Bethlen Istvánné alakította a jégen. Érdekesség, hogy a Hunyadi család bizalmasának, Vitéz Jánosnak a szerepét Strobl Alajos alakította. Az ünnepség fővédnöke József királyi herceg és Auguszta főhercegasszony voltak.
Egy falusi lakodalmat is eltáncoltak a jégen
A bálok tematikája az I. világháborút követő időkben radikálisan megváltozott. Míg a monarchia korában a pazar kiállítású, meseszerű elemekkel tarkított történetek voltak népszerűek, az 1920-as években a magyaros témák kerültek előtérbe. 1927-ben az egylet korcsolyázói egy falusi lakodalmat táncoltak el, csillogó báli ruhák helyett ezúttal matyó hímzéses jelmezekben. A korábban megszokott katonazenekart felváltotta egy vidám csárdást játszó cigánybanda. Az arisztokrácia lassan elmaradozott a városligeti pályáról, helyüket a kor népszerű sztárjai, filmcsillagok, sportolók vették át. A humor és a bravúros korcsolyatudás egyre nagyobb szerepet játszott a jégünnepélyeken, a közönség dübörgő tapssal jutalmazta a merész ugrásokat bemutató Phil Taylor kanadai műkorcsolyabajnokot.
A városligeti jégünnepélyek népszerűsége a II. világháborúig töretlen volt. 1949-ben egy belügyminisztériumi rendelet feloszlatta a nagy múltú Budapesti Korcsolyázó Egyletet, és ezzel megpecsételte a fővárosi társasági élet jeles eseményei, a jégre komponált bálok sorsát is.
A címlapképen: A középkori Pest apró házai az 1909-es jégünnepen/ Zuglói Helytörténeti Műhely
Ez is érdekelheti még:
130 éve nyílt meg a főváros első mulatókomplexuma, Ős-Budavára
