A fehér porcelán finomsága olyan, mintha a holdfény lágyan simogatna, gyengéden őrizve minden álmot – olvasható egy puha párnán pihenő csecsemő porcelánszobrának leírásán a Budapesti Kínai Kulturális Központ Stefánia úti épületének egyik vitrinében. A „Kínai fehér- a Selyemút porcelánbája, Dehua fehérporcelán civilizációk párbeszéde” című kiállításon november 15-ig tekinthetők meg a művészi aprólékossággal kidolgozott, selymes fényű fehér porcelánszobrok, a kínai hagyomány különleges porcelán állatai és az átlátszó porcelánváza.

A szeptember 10-i kiállítás megnyitó ceremóniáján beszédet mondott Sun Jie, a Kínai Népköztárasaság tanácsosa, Huang Junrong, Dehua megyei pártbizottságának helyettes titkára és dr. Jékely Zsombor, a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese.

Mindhárman kiemelték a porcelán népeket összekötő jelentőségét. A kínai porcelán tárgyak a tengeri selyemúton keresztül először a 13-14. században kerültek Európába, derült ki dr. Jékely Zsombor köszöntőjéből.

„Dehua városa ebben a korai korszakban is fontos porcelán készítő központ volt. Innen származik Európa legelső fennmaradt porcelán vázája, melyet Marco Polo hozhatott magával és amely Velencében látható.”

A főigazgató helyettes elmondta, hogy Magyarország területére valamivel később, a török hódoltság idején érkeztek az első finoman festett kék-fehér díszítésű porcelán csészék. Az európai gyűjteményekben a porcelántárgyak sokáig ritkaságoknak, kincseknek számítottak.

„A legfontosabb ilyen gyűjtemény Magyarországon az Eszterházy hercegi család birtokában volt Fraknó várában. Itt található két különleges, teljesen fehér porcelán pohár, felületén plasztikusan kialakított virágdísszel. Az ilyen fehér porcelánok Dehua porcelánműhelyeinek legnépszerűbb termékei voltak a 18. században.  Ebben a században Európában is felfedezték a porcelán készítésének titkát, és az európai manufaktúrák, köztük elsőként a Meisseni porcelán manufaktúra nagy számban kezdett porcelánokat készíteni. A kínai tárgyak nyújtotta inspirációból az európai iparművészet indult fejlődésének. Nincs még egy ilyen tárgy, ami ennyire jól képviseli a kontinensek közötti kereskedelmi és művészi kapcsolatokat.”- zárta beszédét a főigazgató-helyettes. Dehua 2015-ben kapta meg a Világ porcelán fővárosának megtisztelő címét.

A beszédek után ajándékozási ceremónia következett, melynek keretében Huang Junrong, Dehua megyei pártbizottságának helyettes titkára egy-egy porcelánszobrot nyújtott át Nagy Juditnak, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnökének és dr. Jékely Zsombornak.

Nagy Judit, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke lapunknak elmondta, hogy a két ország közötti kínai kulturális kapcsolatokkal foglalkozó társaság hazánk egyik legrégibb civil szervezete, 65 éve működik.

„A társaságnál dolgozók arra törekednek, hogy Kínát és Magyarországot a kultúrán és az emberi kapcsolatokon keresztül hozzák egymáshoz közelebb, és ma sincs ez másként. Azért is kötöttünk most egy együttműködési megállapodást a Dehua porcelánmanufaktúrával, hogy a porcelánt, mint egy kultúra közvetítő eszközt próbáljuk meg közösen népszerűsíteni Magyarországon, hiszen mind a két ország hagyományaiban ott van a porcelán, mint értékeket és kultúrát hordozó tárgy” – mondta az elnök.

„Azt gondolom, hogy ez is egy olyan közös kapcsolódási pont a két ország között, melyből egymást jobban megismerjük, megértjük, valamint közelebb kerülünk egymáshoz” – emelte ki Nagy Judit a jelen megállapodás fontosságát.

Hozzátette, hogy a közeljövőben különleges kiállítás nyílik majd a Budapesti Kínai Kulturális Központban.

„Sanghajban száz évvel ezelőtt több híres magyar építész is alkotott. Az ő alkotásaik, az ő épületeik a mai napig állnak. Száz évvel ezelőtt is a modernizmus gondolatát hordozták és ma is ugyanúgy a modern Sanghaj ikonikus épületei. A hamarosan megnyíló kiállításnak az lesz a célja, hogy bemutassa a technológiát és innovációt, amit a magyar elmék vittek Kínába száz évvel ezelőtt, mindez kapcsolódik majd a mai modern technológiákhoz és innovációhoz – egy ilyen szemüvegen keresztül mutatjuk majd be az ő épületeiket Magyarországon”- zárta a beszélgetést Nagy Judit.