A Joseph Pulitzer-emlékdíjas rádiós újságírót, Váradi Júliát látta vendégül Katona Zsuzsanna a Kulisszatitkok című talkshow-ban a Cserepesházban. A Magyar kultúra napja alkalmából rendezett teltházas, ingyenes eseményen a közönség betekinthetett a rádiós újságíró családi, szakmai életútjába.

Nagyapja a híres gyáros, Weiss Manfred családjának gyermekorvasa volt, édesapja Preisich Gábor építész-urbanistaként sokat tett főleg a háború után a régi épületek megmentéséért, nevéhez fűződik többek között a háromkötetes Budapest városépítésének története című munka, mely harmadik részének lektorálását 89 éves korában bekövetkezett halála előtt fejezte be. Német származású édesanyja, Lichter Rut huszonkét évesen került Magyarországra és helyezkedett el leendő férje édesapja által alapított gyermekgyógyintézetbe, ahol a kicsiket tanította németül. Itt találkoztak egymással a tornateremben, ahol a történet szerint Preisich Gábor ifjú mérnök egy pingpongasztalon aludt, Rut pedig éppen az édesanyjától érkezett levelet olvasta könnyes szemmel. A fiatalember ébredésekor látta meg és szeretett bele a szép Rutba.

Júlia két idősebb lánytestvérét édesanyjuknak sehogyan sem sikerült rávennie, hogy németül tanuljanak, de végül ő meghajlott az anyai akarat előtt. Ugyan kalandos történet után, de végül német-angol szakon diplomázott az ELTE bölcsészkarán, ahol szociológiát és pszichológiát is hallgatott.

„Harmadikos gimnazista koromban elképesztően szerencsés voltam. Ebben az időben készítette apám Konrád Györggyel és Szerényi Ivánnal a lakás szociológiai vizsgálatot Budapesten. A kódoláshoz felvettek diákokat, közöttük engem is. Ahogy olvastam a kérdéseket és a válaszokat engem az érdekelt, hogy mi van a válaszok mögött” – mesélte a rádiós riporter, valójában innen indult a szociológia iránti érdeklődése.

Később örtödéves egyetemistaként Szabolcsi Miklós irodalomtörténész – aki „magánszorgalomból” indította el az Eötvös Kollégiumon a nyelv- és irodalomszociológiai intézetet- felkérte, hogy csatlakozzon az akkor élő magyar írók helyzetét feltáró programhoz úgy, hogy megadott kérdések alapján készítsen interjúkat velük egy hordozható szalagos magnóval és egy mikrofonnal. Így találkozhatott sokak mellett Zelk Zoltánnál, Jékely Zoltánnál, Hunyadi Évánál, Török Sándornál. Miközben ezeket az interjúkat készítette döbbent rá, hogy ő másról szeretne beszélgetni. Valójában ez indította el a rádiózás felé is. Kezdetben a Magyar Rádió Gyermekirodalmi osztályán kapott szerkesztői helyet. Később nagyon sok műsorban lett nemcsak szerkesztő, hanem riporter is, egésze addig, amíg 2007-ben elbocsátották a Magyar Rádiótól, azóta többek között a Klubrádió munktársa. Nevéhez fűződik számos más kiváló, főleg kulturális adások mellett a 168 óra rádiós műsora is. Televíziós munkái közül az egyik legkiemelkedőbb a Múzsa című kulturális sorozat volt, amit egyik napról a másikra szűntettek meg.

„A legnagyobb szerencsémnek azt tartom, hogy Szabó István rendező, többek között az Oscar-díjas Mephisto alkotója attól a pillanattól kezdett, hogy megszületett egy európai filmdíj gondolata – amit 1988-ban adták át először-, engem magával vitt Berlinbe, ahol a világ leghíresebb filmesei gyűltek össze. Ingmar Bergman volt a legfontosabb, vele sajnos nem találkoztam, de ott volt mások mellett Wim Wenders, Jirzi Menzel, Milos Forman, Hanna Schygulla, Liv Ulmann, Bernardo Bertolucci, vagyis a kor nagy művészei, és mindegyikkel készítettem interjút” – később Júlia megszervezte, hogy az Egyesült Államokban Kurt Vonneguth íróval is rögzítsen egy hosszú beszélgetést.

„Sajnos az interjúim nálam nincsenek meg, csak a Magyar Rádió archívumában találhatók, de ahhoz egyelőre nem lehet hozzáférni.”

A beszélgetés során röviden szó esett arról is, hogy Júlia férje biokémikus, három lányuk született.

A Kulisszatitkok következő vendége Herendi Gábor lesz 2026. március 6-án 18:00 órától.