„Rajtkövön: Rákosrendező – a tervpályázat és ami utána következik” címmel rendeztek konferenciát, melyen többek között a városrész jövőképéről, a közelmúltban aláírt infrastrukturális fejlesztés részleteiről is szó esett.

Mivel Zugló területén valósul meg az új városrész, Busznyák Imre városfejlesztésért felelős alpolgármester, a Zugló Főépítészeti Irodájának munkatársai, valamint Várnai László képviselő is részt vett hallgatóként a konferencián.

Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg a rendezvényt. Kiemelte, hogy ugyan a főváros napi pénzügyi nehézségekkel küzd, ettől függetlenül fontos a jövő építésének megkezdése. Ez a beruházás számos jelenlegi problémára, a lakhatási válságra, a klímaváltozás hatásainak csökkentésére is megoldást adhat. Karácsony Gergely úgy látja, hogy a most készülő projekt példaként szolgálhat a város közterületeinek átalakításához, az autómentes övezetek kialakításával a fővárosiak gondolkodásának átalakításához, valamit tapasztalatot adhat a rozsdaövezetek fejlesztéséhez.

„Önmagában az, hogy a fővárosi önkormányzatnak vannak városfejlesztési stratégiái, elképzelései, jogszabályai, koncepciója, az elég, hogy ezeket érvényesítse egy beruházás esetén”- mondta a főpolgármester. „A város épületei, jellegzetes városképe, ami a turisták fotóin szerepelnek, az Aranykorban épültek, amikor kialakult egy „szentháromság” a város, az állam és a működő tőke között.”- vázolta fel a helyzetet a főpolgármester.  „Ezt a hármas együttműködést kell újra helyreállítani, melyre Rákosrendező jó példa lehet. Az állam partnersége nélkül egy ilyen léptékű beruházást nem lehet megvalósítani. Az utolsó pillanatban megkötöttük Magyarország kormányával azt a megállapodást, mely Budapest, sőt az egész közép-magyarországi régió közlekedés fejlesztésének különösen fontos közlekedési beruházásairól szól.”

A megnyitó beszédet követően Erő Zoltán, fővárosi főépítésze a Rákosrendezőhöz hasonló területen megvalósuló európai jógyakorlatot tárta az érdeklődők elé, Rab Judit BKK közterület- és közlekedési infrastruktúra-fejlesztési vezetője a főváros gyalogos stratégiájának szemszögéből vizsgálta a projektet, Antal Máté, építész, tervező az infrastruktúra-fejlesztési tervek szerepéről, szempontjairól és lehetőségeiről beszélt, Tömör Miklós, a VALYO csoport elnöke a Hengermalom – Ipari komplexum újra definiálását tárta a hallgatók elé.

Dományi Bálint, a Rákosrendező projektiroda-vezetője „Rákosrendező- egy új Budapest víziója” címmel felvázolta a tervezés jelenlegi szakaszát. Többek között beszámolt a magyar állam és a főváros között múlt pénteken született megállapodás közlekedési területekre vonatkozó fejlesztésének részleteiről.

„Először a Szegedi úti felüljáró megvalósítása látszik reálisnak. A tervezése 2020-21. óta folyik. A villamossal, kerékpáros struktúrával egy teljesen új körútszakasz jönne létre a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út vonalán. A projekt a Városliget autómentesítésére, a Kós Károly sétány lezárására dolgozták ki, de Rákosrendező szempontjából is kulcsfontosságú. Amint az összes hozzájárulás megvalósul és az építési engedély megszületik, ezután egy éven belül elkezdődhet a kivitelezés”- magyarázta Dományi Bálint.

„A kisföldalatti korszerűsítése és meghosszabbítása még nem tart ebben a szakaszban, de ez lehet a következő megvalósítható lépés. Létezik erre egy teljesen előkészített tender, mely a közeljövőben kiírható. A metróvonal Rákosrendező felé hosszabbodna meg egy megállóval. Ez teszi majd lehetővé, hogy a kisföldalatti és a vasút, illetve a hármas villamos között megvalósuljon az átszállás. Így egy fontos csomópont jön itt létre.” A megállapodásban szó esik a vasútfejlesztésről is. „Rákosrendezőn el tudunk indulni úgy, hogy a vasút még a jelenlegi állapotában van. Ami nagy szerencse, hogy ennek a rendbetételét szintén vállalta az állam, tehát jellegét és a beruházás nagyságát tekintve időben ez a harmadik projekt az infrastruktúra fejlesztésben”-  zárta gondolatait Dományi Bálint.

Végül egy kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatos további kérdéseket. Dávida Eszter építész-urbanista moderátor közreműködésével dr. Árendás Gergely ingatlanfejlesztő, Sudár Orsolya várospolitikai szakértő, Erő Zoltán fővárosi főépítész,  Zsuppán András újságíró vett részt a beszélgetésen.

Busznyák Imre alpolgármester pozitívan nyilatkozott lapunknak arról, hogy nagy kiterjedésű zöld felületeket terveznek a Zugló területére szánt Parkvárosba.

„Hétfőn volt ZUM (Zuglói Urbanisztikai Munkacsoport) ülés, és ott megfogalmaztuk azt a kérést, hogy a Rákosrendezőn kialakítandó városrész egész területére vonatkoztatva annak 50%-ban ne lakás célú fejlesztés épüljön”- emelte ki az alpolgármester, aki hivatkozott arra is, hogy a  tervpályázat értékelésében mások mellett Binó Beáta, Zugló főépítésze is részt vesz. Hozzátette, hogy mivel egy államilag kiemelt beruházássá minősítették Rákosrendezői projektet, ezért Zugló építési szabályzata nem érvényesül automatikusan a területen, viszont az egyeztetést fontosnak tartja Busznyák Imre.

Várnai László képviselő lapunknak elmondta, hogy hétfőn a Zuglói Urbanisztikai Munkacsoport a Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatban elfogadott tucatnyi alapelvet és kérést, amit a zuglói képviselőtestület elé készülnek vinni szeptember végén. Ebben megfogalmazták azokat az ajánlásokat, kéréseket, melyeket szeretnék, ha a Rákosrendező mestertervébe bekerülnének. Ezek főleg a szükséges infrastruktúra kialakításáról szólnak, bölcsődék, iskolák, szakrendelők építését érintenék.

„Tízezer lakást terveznek, vagyis körülbelül 25 ezer emberrel bővül majd Zugló lakossága. A lakosok ellátását biztosítani kell többek között egészségügyi intézményekkel, óvodákkal, bölcsődékkel, iskolákkal ”- mindemellett számos egyéb kérdésre is választ szeretne kapni a képviselő. Egyebek között arra is, ki és mikor fogja ezeket a milliárdos bekerülési középületeket (bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelők) megépíteni Elmonádasa szerint ezeket a közszolgáltatásokat a zuglói önkormányzatnak kötelező közszolgáltatásként kell majd fenntartania, ezért határozatba foglalták, hogy a beépítés eredménye mindenképpen több adóbevételt kell, hogy biztosítson Zuglónak, mint amennyit a terület hosszútávú fenntartása igényel