Hét titokzatos családi ereklye hatására építi meg időgépét a Time Machine Budapest című immerzív kiállítás főhőse, aki évszázados utazása során rádöbben, hogy ősei és Budapest múltja milyen mélyen fonódik össze. A Király utcában a nemrég megnyílt, állandóra tervezett audiovizuális kiállításon a hétköznapi ember bőrébe bújva haladhat végig a látogató Budapest egyáltalán nem tankönyvszagú történetén.
„A családi ereklyéket őrző ládában hét tárgyat talál a főszereplő, akit egyébként Vass György színművész jelenít meg” – tárta fel a részleteket lapunknak Máté Xénia, a Time Machine Budapest immerzív kiállatás egyik megálmodója. „A hét tárgy pedig a következő: Ferenc József kis mellszobor, Petőfi Sándor által dedikált Nemzeti dal, a Milleniumi időszakból egy hölgyet megörökítő újságfotó, majd egy ezüst puskaporos tarsoly a dédnagypapától, egy hatágú sárgacsillag, egy karszalag az 1956-os időszakból, és a legrejtélyesebb tárgy a hetedik, egy búcsúlevél, amit a nyolcvanas évek elején a főhős maga írt és rakott bele az ereklyéket őrző dobozba.”
A kiállítás termeiben minden titokzatos tárgy történetére, a családhoz fűződő kapcsolódására választ kap a látogató, miközben fülhallgatón hallgatja a kisemberek egy-egy korszakot megelevenítő történeteit. 1848. március 15-én Landerer Lajos nyomdásszal találkozhat, vagy hóesésben átsétálhat a gettó egyik lakásába, 1944-ben, majd 1982-ben a titkosszolgálat házkutatásába csöppenhet. Végül, hogy a vérzivataros korok lelket megérintő hatását oldják, egy VR szemüveg segítségével buszos városnézésen vehet részt a mai Budapesten.
„Alkotótársammal, Kovács Leventével arra törekedtünk, hogy egy nem tankönyvszagú kulturális élményt nyújtsunk főleg a fiatalabb korosztálynak, melynek hatására valóban átélhetik a főváros történelmét. Petőfi Sándor mindössze 25 éves volt, amikor kiállt a Nemzeti Múzeum lépcsőjére elszavalni a Nemzeti dalt. Szeretnénk, ha elgondolkodna mondjuk egy mai 25 éves, hogy elég bátor-e Petőfihez hasonlóan kiállni egy ügyért. Vajon mennyire ismernek magukra a gettóból Fradi meccsre kiszökő srácok történetében?” – Xénia hozzátette még, hogy a kiállítás dramaturgiáját Kovács Levente állította össze, Domonkos Csaba, Dombi Gábor, Tabajdi Gábor történészek lektorálták a szöveget, valamint a történetek megelevenítéséhez színészeket kértek fel, mint Vándor Évát, Hevér Gábort, Fodor Zsókát, Kautzky Armandot, akik azonnal rábólintottak a produkció ötletére.
A kiállítás immervíz jellegét a felépített enteriőrök, az ott használt technikák adják, melyek teljesen tükrözik a megelevenített kor hangulatát, közben pedig a fülhallgatóból olyan információk szólnak, melyek a látványt megerősítik.
„Az állandó kiállítás lehetőséget ad arra, hogy megújuljunk. A terveink közt szerepel, hogy iskolai csoportok látogatása után a történészekkel is beszélgethessenek a diákok, hiszen itt a főváros történetének olyan részleteit ismerhetik meg, melyek a tankönyvekben nem szerepelnek”- zárta a tájékoztatást Máté Xénia.
