A Hermina út 45. szám alatti neobarokk villa Róheim Sámuel fa- és építőanyag-kereskedő számára épült, tervezője Pollák Manó volt. Az emeleti manzárdlakást egy ideig Tornai Gyula festőművész, a földszinti lakosztályt gróf Tisza István, a korábbi miniszterelnök bérelte, akit 1918. október 31-én az épület földszinti fogadóterében felfegyverzett katonák agyonlőttek.
Neobarokk villa pompás belső kialakítással
A telket Róheim Sámuel építőanyag-kereskedő és felesége Schultz Leontin 1899-ben vásárolták meg. A családfő vagyonos ember volt, cégét az 1890-es évek elején költöztette Bács-Bodrog vármegyéből a fővárosba. Az aranykorát élő Budapesten az útépítéssel, téglagyártással is foglalkozó cég busás jövedelmet biztosított a tulajdonosoknak. A belvárosi Vigyázó Ferenc utcában élő Róheim házaspár Városliget melletti palotája 1901-ben készült el, tervezője a sokáig Párizsban élő építész, Pollák Manó volt, a kivitelezést a Mészáros és Gerstenberger cég végezte. A villa külső megjelenése a neobarokk jegyeit hordozza, belső kialakításában a maga nemében egyedülálló, keverednek benne a historizáló és szecessziós elemek, de fellelhetők távol-keleti és mór motívumok is. Utóbbiak azt igazolják, hogy az orientalista festészetet kedvelő Tornai Gyula több volt egyszerű bérlőnél, vélhetően aktívan részt vett a villa belső kialakításában. Az épület legérdekesebb részei a valaha szivarszobaként szolgáló mór terem, illetve a Zodiákus terem, melynek kazettás mennyezetét a csillagjegyek képei díszítik.
A villában nevelkedett Róheim Géza világhírű etnográfus
Az emeleti részen élt Róheim Sámuel feleségével, Schultz Leontinnal, itt nőtt fel fiúk, a világhírű etnográfussá, az ausztráliai őslakosok, valamint a mexikói indiánok kutatójává lett Róheim Géza. Leontin a visszaemlékezések szerint nem volt könnyű természetű asszony. Nagy társasági életet élt, rajongott a pompáért, a fényűzésért, melyet férje egyre nehezebb anyagi helyzetben lévő cége finanszírozott. A házaspár viharos magánéletére jellemző, hogy 1914-ben elváltak, majd 1918-ban, 4 év tényleges különélés után, újra összeházasodtak. 1936-ban a házat a csődbe jutott Róheimék eladták Waldbott Ödönnének, utána bérlőként éltek az épületben. Róheim Sámuel 1939-ben, felesége a villa államosítása után 1952-ben elszegényedve, az Amerikai úti Szeretetotthonban halt meg.
A villa leghíresebb lakója merénylet áldozata lett
Tisza István gróf (1861-1918) kétszer volt Magyarország kormányfője, 1903-1905, valamint 1913-17 között. Második kormányfői ciklusa alatt gyilkolták meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörököst. A merénylet az I. világháborúhoz szolgáltatta a casus bellit. Tisza kezdetben egyértelműen a fegyveres konfliktus ellen foglalt állást. Bécs nyomására a nyár folyamán azonban változtatott álláspontján, innentől a közvélemény egy részének szemében a véres háború felelősévé, a pusztítás bűnbakjává lett. 1917 májusában távozott a kormány éléről, 1918 októberében pedig ő mondta ki elhíresült parlamenti beszédében, hogy ezt a háborút a Monarchia elvesztette.
Bár többen óvták Tiszát, nem vonult vissza vidéki birtokára, Budapesten maradt. 1918. október 31-én a Hermina úti villába betörő felfegyverzett katonák délután 5 óra tájékán a hallban, felesége és unokahúga szeme láttára agyonlőtték. A lövést leadó személye a mai napig tisztázatlan.
Az épületbe az 1950-es években a Közélelmezési üzemek tervezőirodája nevű fedőcég költözött, amely valójában az államvédelem kémelhárító és rádiózavaró központja volt. Az 1960-as évektől mozgássérült rehabilitációs otthonként működött. Az épület ma a Magyar Corvin-lánc Testület birtokában van, korhű felújítása Mányi István Ybl-díjas építész vezetésével 2023-ban fejeződött be.
