Helfgott Sámuel személye összeforrott a városligeti népszórakoztatás hőskorával. Kis bódéjában-amelyet szerénytelenül műteremnek nevezett- negyven éven át fotózta a korabeli Budapest és a Liget jellegzetes alakjait.
Helfgott 1883-ban települt haza Amerikából, az Állatkerti út 9. szám alatt, a Royal Vio mozi mellett bérelt üzletet. Kezdetben ferrotípiákat (előre gyártott ónozott acéllemezekre rögzített fénykép) készített, később áttért a papír gyorsfényképre. A vállalkozás olyan szépen jövedelmezett, hogy később a belvárosban, a régi Városháza épületében is nyitott boltot. Az 1896-os Millenniumi kiállítás idején neves fényképészek szövetkezetet alapítottak, és a Városliget területén egyes fotóművészeti szolgáltatásokra kizárólagos jogot szereztek. Helfgott gyorsfényképeszeti szolgáltatását azonban még ők sem tudták korlátozni, így a műterem az ünnepségek alatt is zavartalanul üzemelt.
Egy vasárnap délutáni városligeti kikapcsolódásnak –ahogy akkoriban nevezték, lizsézésnek- kihagyhatatlan programja volt a családi vagy baráti körben készült fotó, amelyet azonnal haza lehetett vinni a jól sikerült kirándulás emlékéül. Mivel ezek a képek viszonylag olcsók voltak, cselédlányok és szabadságos bakák éppúgy betértek Helfgotthoz, mint a középosztálybeli családok vagy a vidékről Szent Istvánkor a fővárosba kiránduló kisbirtokosok.
A tulajdonos, akit mindenki Helfgott bácsinak hívott legendás alakja volt a századforduló Városligetének. Tekintélyét egyrészt szaktudása, másrészt termetes alakja alapozta meg. A ligeti legendárium szerint nem volt olyan „bicskás legény”, akit puszta kézzel ne tudott volna ártalmatlanítani. A Mutatványosok Egyesületének haláláig elnöke volt. Műtermében Adytól Bródy Sándoron és Szomory Dezsőn keresztül Heltai Jenőig szinte a teljes korabeli irodalmi elit megfordult. Alakját halhatatlan művek is megörökítik. Szép Ernő a Lila akácban így ír róla:
„Azután csináltattunk gyorsan fényképet Helfgott Sámuelnél, Manci egy hintalovon ül a képen, én tartom a hintaló zabláját. Még most is megvan a kép.”
Több fényképet készített Molnár Ferencről, aki a Liliom írása közben naponta kijárt Helfgott műtermébe, hogy a Városliget jellegzetes figuráit tanulmányozza. 1925-ben bekövetkezett halála után még üzemelt néhány évig a műterem, Helfgott Sámuel utóda néven. 1929-ben készült egyik leghíresebb képük, melyen József Attila, Szántó Judit és baráti társaságuk pózol a városligeti gyorsfényképeszetben.
A Vidámpark alapításakor elbontott apró üzletet a halhatatlan ligeti fényképész emlékének adózva 2018-ban az eredeti tervek alapján újjáépítették. Ma az Állatkert üzemeltetésében működő Holnemvolt Park főbejárata és jegypénztára működik az épületben.
