A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2026-ban – adta hírül a szervezet. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig honos állattal Magyarországon az üde réteken, tavak, vízforrások mentén az alföldi vízjárt gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig találkozhatunk.
A téli hibernációból márciusban ébred fel. Párzása áprilisban, májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amit egyikük vagy mindkettőjük farka is bánhat. A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5–12 pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytat, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt tölti. Egész nap aktív, de a forró, aszályos napokon aktivitása a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek – áll az egyesület közleményében. Az elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozó fürge gyík 20-23 centiméter hosszú, méretének több mint a felét a farka teszi ki. 1974 óta védettek, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint.
A hüllőket veszélyeztető tényezők az élőhelyeik leromlása, melyet a gyepek intenzív művelése, a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazság okoz. A Magyar Madártani Egyesület szerint utóbbi miatt csökken hazánkban a fürge gyíkok száma, helyüket a zöld gyíkok veszik át.
Az egyesület az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapjára várja a fürge gyíkkal, kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatos észleléseket.
