Az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat részeként 2026. október 21-én a legendás ’56-os helyszínen, a Corvin Moziban mutatták be a tragikus halált halt Tóth Ilona zuglói orvostanhallgató történetét feldolgozó „Ilona” című filmet. A nemzeti ünnep alkalmából, október 23-án 21 órakor a Duna televízió is műsorra tűzi a dokumentumfilmet, a következő hetekben pedig az ország több pontján is vetítik majd az alkotást.

Győri Márk rendező és Bálint Attila producer két évvel ezelőtt arra vállalkoztak, hogy „letörlik a port” a Tóth Ilona-dossziéról, és megpróbálják filmes eszközökkel felgöngyölíteni, hogy mi is történhetett az 1956-os forradalom leverését követő napokban az egykori Domonkos (ma Cházár András) utcában. Az egy ÁVH-s (több dokumentumban csak fizikai munkásként emlegetett) Kollár István meggyilkolásával meggyanúsított fiatal orvostanhallgatót (és társait) ugyanis máig vitatott koncepciós perben ítélték halálra, majd végezték ki. A fiatal rendező most arra vállalkozott, hogy a „döglött aktát” újranyitja, és megpróbálja történészekkel, nyomozóval, orvosszakértővel és kriminál-pszichiáterrel sorra venni a vád szálait. A rendező a történet feldolgozásához dokumentum- és játékfilmes elemeket is alkalmazott.

Ennek a filmnek sok nézőpontja van – mondta Győri Márk az október 21-i díszbemutatón. – Sajnos, az emberek többsége nem veszi a fáradságot, hogy utánanézzen a valós történéseknek. Mi megpróbálkoztunk ezzel, és remélhetőleg ez a film az áldozatok számára is feloldást jelenthet.

Tóth Ilona és társai pere a mai szakértők szerint számos ellentmondást tartalmaz. A gyilkosság vádját mindössze az áldozatok beismerő vallomására alapozták, semmi sem támasztotta alá a tettüket. A hatalomnak azonban számos eszköz állt rendelkezésére ahhoz, hogy a neki szükséges vallomásokat kicsikarja – és valószínűleg élt is ezekkel az eszközökkel.

Tóth Ilona 1956 novemberében a Domonkos utcai szükségkórházat vezette, ahol fiatal újságírók egy csoportja titokban röpcédulákat gyártott. A csoportot lebuktatták, ám az elfogott személyeket nem a röplapozással, hanem egy férfi meggyilkolásával gyanúsították meg. A tárgyalásuk egy sajtónyilvános koncepciós per volt, melynek keretében Tóth Ilonát és két társát halálra ítélték, majd 1957 júniusában ki is végezték.

Tóth Ilonka ügye szinte teljes egészében zuglói történet volt. A fiatal lány ugyan Árpádföldön született, ám a szülei korai válása miatt édesanyjával Zuglóba költöztek. A csonka család a Zuglói Önkormányzat Pétervárad utcai épületében lakott – mely akkoriban még csak bérház funkciót töltött be. A középiskolát a szintén zuglói Erzsébet Nőiskolában (ma Teleki Blanka Gimnáziumban) végezte, ahol ennek és az ’56-os forradalom emlékére húsz évvel ezelőtt egy emléktáblát is felavattak. Tóth Ilona már ötödéves orvostanhallagatóként, szigorló orvosként, a forradalom utáni napokban a Domonkos utcai szükségkórházat vezette, ahol november 19-én egy razzia során letartóztatták.