Trentin Balázs, Zugló országgyűlési képviselője két éve csatlakozott a Tiszához önkéntesként, és ajánlotta fel húszéves marketing kommunikációs tapasztalatát a mozgalomnak. A parlamentben a zuglóiak valós problémáira keres majd megoldást, mindent el fog követni annak érdekében, hogy a helyiek problémáját országos politikába ágyazva helyben legyenek érezhetőek a helyi kihívásokra adott országos válaszok, legyen szó akár az egészségügyről, lakhatásról, zajszennyezésről vagy akár közbiztonságról.

Hogyan értékeli pártja győzelmét?

Már 2024-ben ott voltam önkéntesként az Opera előtt az akkor még Talpra magyarok! mozgalom márciusi zászlóbontásán, vagyis eléggé jól látom, hogy mi volt az a folyamat, ami a győzelemhez vezetett.  Egy hónappal a választások előtt 117 mandátumot tippeltem, másfél-két héttel a győzelem előtt már 132 mandátumot becsültem. Magyar Péter azt mondta, hogy 106 körzetben 106-ot szeretnénk nyerni, ami majdnem sikerült is. Ezt megélni férfit próbáló feladat, mert gyakran megkönnyezem a győzelmet, ezek az öröm könnyei.

Miért csatlakozott a Tiszához?

Hosszú éveken keresztül úgy ébredtem, hogy a közéleti mocsár rátelepedik a mellkasomra, és nem kapok tőle levegőt. Azt éreztem, hogy van egy inkompetens, hazug, semmihez sem értő, mindent leuraló, gőgös kormány, ami nem az eredményei mentén kormányoz, hanem a propaganda révén vásárolja a szavazatokat. Ez akkora tehetetlen erő volt, hogy azt mondtam, nekem ezen változtatni kell, ráadásul van öt lányom, nem akartam, hogy ilyen közegben éljenek. Amikor a Tiszához csatlakoztam ötven éves voltam, nem voltam már fiatalember, de azt mondtam, hogy nem mehet ez így tovább. Úgy éreztem, hogy nekem ez az ország sokat adott, egy boldog, sikeres embernek éreztem magam ezt leszámítva. Úgy döntöttem, hogy a köz szolgálatába állok.

Milyen zuglói ügyeket fog képviselni a parlamentben?

Nagyon fontos az, hogy az emberek értsék, hogy mi a különbség a parlamenti képviselet és egy önkormányzati képviselő, illetve egy polgármester között. A kampányidőszakban találkoztam olyan emberekkel, akik azt hitték, polgármestert választanak.  Az országgyűlési képviselő feladata az, hogy megismerje a helyi problémát, amire, azt az országos politikába emelve törvénykezéssel, költségvetéssel, a kormányzati működés ellenőrzésével úgy képes megoldást találni, hogy az eredmények helyben is megjelenjenek. Mondok egy konkrét példát: a rendelőintézetek önkormányzati hatáskörbe tartoznak, a kórház és maga az egészségügy viszont állami szinten működik. Jelenleg 2700 milliárd forintos az egészségügy költségvetési tétele, amit az egészségügy fejlesztésére lehet fordítani. Mi azt ígértük, hogy az első évben 500 milliárddal, majd a rákövetkező évben újabb 500 milliárddal fogjuk megemelni, vagyis 3700 milliárd forinttal tervezzük támogatni az egészségügyet, ezen belül főleg a nővérek, az ápolók, a betegmozgatók bérrendezését, kialakítunk egy életpálya modellt, hogy a betegellátás magasabb szintre emelkedjen, a rendszerben lévő frusztráció csökkenjen. Ha mindez országos szinten elindul, Zuglóban is tapasztalni fogják a fejlődést ezen a területen. A folyamatban nagy szerepet játszanak az önkormányzatok, én személy szerint nagyon hiszek az önkormányzatiságban. Ide tartozik a szolidaritási hozzájárulás kérdése, melynek létjogosultságát nem vitatom, de mértékét és a transzparencia hiányát mihamarabb szabályozni kell. Az önkormányzatoknál maradó összegekből újulnak majd meg a rendelők, és így jelentkezik az országos politika a helyi ügyekben. A közrend, a közbiztonság kérdése is fontos országos ügy, amelyre szintén kell pénzt fordítani, a rendészeknek egy életpályamodellt adni országos szinten, amint ez megtörténik, akkor ez megjelenik helyi szinten is. A kábítószer helyzet is aggasztó az egész országban, amit szociális oldalról kell megközelítsünk, nem magát a tünetet kell kezelnünk, hanem az oda vezető okokat. De a repülők okozta zaj is probléma a kerületben. Vagy az új lakóparkok épülésével sok fiatal család költözött Zuglóba, ők a bölcsődei, óvodai, iskolai helyzetet szeretnék, ha jól kezelnénk. A lakosság problémáit nem a parlamentben ülve akarjuk megfejteni, hanem az eddig is rengeteg segítséget nyújtó önkénteseink bevonásával, aktív jelenléttel megismerni a lakosok valódi problémáit. A Tiszánál a gyors tempóhoz szoktunk, a kormányzásban is igyekszünk majd ezt tartani, és nem állunk le. De így sem lesz már holnap kolbászból a kerítés, nem lesz holnap az, hogy a gépek nem itt jönnek-mennek felettünk, a megoldásokra időt kell hagyni.

A januári lapunkban az országgyűlési és helyi képviselők beszámolnak előző évi munkájukról. Ön miről szeretne majd írni 2027. januárjában?

Ami rövid távon megvalósítható, az a helyi közösségek újjászervezése. A TISZA Szigetek világához hasonló struktúrát szeretnénk felépíteni, egy sokkal konkrétabb kommunikációs csatornát nyitni az emberek felé. Ha ezt el tudjuk érni, és be tudjuk csatornázni a kormányzati munkába azokat a gondolatokat, melyek helyben jelentkeznek, akkor én nagyon elégedett leszek. Bízom benne, hogy hamarosan elindulhat egy kampány, melynek keretében az önkénteseinkkel kiállunk és megkérjük az embereket, hogy mondják el, mi az a három probléma, amivel szeretnék, ha foglalkoznánk helyi és országos szinten, mert az állandó jelenlét és párbeszéd nagyon fontos eleme a működésünknek. Lesznek olyan intézkedések, amikről Magyar Péter is beszélt, gondolok a tömeges gazdasági migráció megfékezésére júniustól. Ennek a hatásait Zugló is érezni fogja, hiszen, ha ezt a fajta bevándorlást megszüntetjük, akkor a bérek is rendeződhetnek az európai szint irányában. Én bízom abban, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kidolgozunk majd egy olyan modellt, akár a KATA visszaállításával, melyek rövid távon is támogatja a gazdasági szférát. Magyarországon a kis- és középvállalkozások kilencven százaléka gyorsan kritikusan nehéz helyzetbe kerül, mert nem kapja meg a megfelelő pénzügyi támogatást, és így nehéz hosszú távon fennmaradni. A piacra betörés lehetőségét például az építőiparban ráadásul a NER saját klientúrája akadályozta.

Zuglóhoz milyen kötődése van?

Az elmúlt fél évben alakult ki a kapcsolatom a kerülettel. Budai vagyok, amit az ellenpropaganda igyekezett negatívan keretezni, “megfeledkezve” arról, hogy nem önkormányzati választásokra készül az ország.  Nekem így is közel tízezer kontaktom volt az elmúlt félévben a választókerületi polgárokkal, ami persze nem jelent ennyi hosszú beszélgetést, de egymásra köszönést, kézfogást és rengeteg rövid beszélgetést igen. A helyi jelenlét tesz zuglóivá, hogy itt pultoztam, itt kopogtattam, itt beszélgettem a helyiekkel. Így ismerhettem meg a zuglóiak problémáit, elvárásaikat, életüket.

A családja hogyan fogadja a Tiszában való tevékenységét?

Nálunk a család megrögzött ellenzéki volt, tehát ideológiai vitákba nem kellett bocsátkoznunk. Legfontosabb kérdés az  volt, hogy mennyi időt tudok tölteni majd a feleségemmel és a gyerekeimmel, de ők már nagyok, a legfiatalabb is húszéves. Sajnos sokkal kevesebbet sikerült, mint terveztem, de biztos vagyok benne, hogy mindezt megértik.A feleségem volt a legnagyobb támaszom az elmúlt időszakban. Ő még lendületesebb, még energikusabb rendszerváltó. Amikor az országot járva a szigetek világát építettem, havi 5000 km-t autózva, a feleségem szinte mindig elkísért, együtt mentünk, tudtunk beszélgetni, hazafelé nem kellett egyedül utaznom, ha mégis, telefonon beszéltünk. Én ezt nélküle nem tudtam volna végig csinálni.