Nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Katona András olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok vízilabdázó. Az egykori kiváló sportoló pályafutása jelentős részét a BVSC-ben töltötte, ahol később sportvezetőként is dolgozott.
Katona András úszóként kezdte a pályafutását a Ferencvárosban, ahonnan átkerült a Szőnyi útra. 1954-től 1972-ig volt a BVSC vízilabdacsapatának tagja, mellyel 1966-ban bajnoki aranyérmet ünnepelhetett.
1958 és 1962 között összesen 32 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A nemzeti csapattal két Európa-bajnoki címet is nyert, valamint az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett. Több Universiade-n is részt vett, melyeken vízilabdázóként két aranyérmet és három dobogós helyet szerzett, úszóként pedig váltókkal szintén szerzett egy-egy ezüst- és bronzérmet.
Pályafutását 1972-ben a Vasasban fejezte be, majd néhány évig utánpótlásedző volt – a BVSC-ben és a Vasasban -, 1974 és 1976 között pedig az OSC felnőtt csapatának vezetőedzője volt. A nyolcvanas években néhány évig a BVSC Vízilabda Szakosztályát is irányította.
Katona András nemcsak a sport révén kötődött Zuglóhoz. Közlekedésmérnöki diplomáját kamatoztatva ugyanis a kilencvenes évek elején a Közlekedési Múzeum főigazgatója volt. Emellett több egyetemen és főiskolán is oktatott. 1997-ben közlekedésmérnöki tudományos doktori címet szerzett.
Halála előtt nem sokkal, 2026 januárjában dr. Kamuti Jenőtől a Fair Play a sport szolgálatában diplomát vehette át.
