Zugló központját, a Bosnyák teret az 1911-ben megnyitott piac tette városszerte ismertté. A téren elhelyezett asztalokon és elárusító bódékban az élelmiszerek mellett kezdetben heti két alkalommal – szerdán és szombaton – iparcikkvásárt is tartottak. 1945 februárjában az ostrom után a Bosnyák nyitott meg elsőként a fővárosi piacok közül.

1957-ben, miután több helyszíni szemle rossz higiéniai viszonyokat állapított meg a Bosnyákon, egy korszerű piaci csarnok megépítéséről döntött a főváros.  A csarnok építését össze kívánták kötni a Bosnyák tér rendezésével. Úgy tervezték a templom melletti területen kap helyet a régóta halogatott új tanácsháza, a kerületi rendőrőrs, illetve egy 24 tantermes iskolaépület. Ekkor döntöttek az 1922-ben épült Bosnyák téri kistemplom lebontásáról is.

Az új piac építkezése 1959 szeptemberében kezdődött, a terveket a BUVÁTI építészei készítették Kéri Gyula vezetésével. A csarnok 1961. december 15-én, épp a karácsonyi nagybevásárlás időszakában nyitott meg. Az új, 5900 nm-es piachoz a Bosnyák utca felőli oldalon 3200 nm-es „szekérpiac” csatlakozott, ahol az őstermelők közvetlenül a kocsikról értékesíthették portékájukat.  A téglalap alakú épület belső frontján körös-körül helyezkedett el 51 üzlethelyiség, amelyek mögé raktárakat is építettek. Az árufeltöltés teherautókról, kívülről történt, így a piaci forgalmat a rakodás nem akadályozta. A hét földműves-szövetkezeti és három termelőszövetkezeti árusítóhely mellett bőven jutott asztal a zuglói zöldségkertészek és a környék őstermelői számára is.

A Csömöri úttal párhuzamos egyemeletes szárny utcai frontján üzletek – hentes, KÖZÉRT, tej-és kenyérbolt – kaptak helyet, az emeleti részre a piacigazgatóság irodái mellett eredetileg az éjszaka érkező árusok melegedő és pihenőhelyiségeit, melegítő konyhát, étkezőt, öltözőt és zuhanyozót szántak. A nyitás után azonban olyan csekély volt a helyiségek kihasználtsága, hogy azokba végül a Vendéglátóipari berendezéseket gyártó vállalat irodái költöztek be. A Csömöri útról nyíló főbejáratnál helyezték el Percz Jenő József piaci jelenetet ábrázoló mozaikját. A teljes beruházás az eredetileg tervezett 9 millió forint helyett végül 17 millióba került. A városháza és a gimnázium soha nem épült meg, utóbbi helyére került 1968-ban a Cartographia vállalat székháza.