A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház megújulási programját készíti elő a dr. Nagy András Csaba megbízott főigazgató által irányított kórházvezetés, amelynek kiemelt célja, hogy a zuglóiak korszerű, magas színvonalú ellátásban részesüljenek. Dr. Nagy András Csaba lapunknak többek között beszélt a megújulás kezdeti lépéseiről, a régi értékek megőrzéséről, valamint arról is, miért tartja elengedhetetlenül fontosnak a heti egynapos rendelést a Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) kardiológiai szakrendelésén.
A ZESZ éléről került át az Uzsoki Utcai Kórház vezetői pozíciójába ez év szeptemberében. Az Uzsoki mindig is közel állt a szívéhez – ahogy fogalmazott –, hiszen itt kezdte pályáját 1992-ben, majd kulcsszerepet vállalt a kardiológiai részleg megalapozásában és elindításában, majd osztályvezető főorvosként innen került a ZESZ élére, amit nyolc éven át sikeresen vezetett.
„Közelről ismerem a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházat, hiszen évtizedeket töltöttem el a falai között. Az elmúlt napokban megkezdtem a legérzékenyebb területek és a sürgető feladatok részletes feltérképezését. A célom az, hogy egy alapos helyzetértékelés után a gyógyító osztályokon és a háttérterületeken egyaránt, a dolgozóinkat is bevonva megismerjük a kórház mostani állapotát: melyik része mire alkalmas jelenlegi állapotában, mit kell fejleszteni, legyen az épületrész felújítása, bútorzat, orvosi műszer, vagy a dolgozói létszám. Utóbbival nagyon kritikus helyzetben vagyunk, akárcsak az ország más intézményei. Fontos, hogy az itt dolgozók ebben a folyamatban is valódi szakmai otthonként tekintsenek a kórházra. Olyan átgondolt, átlátható, rövid-, közép- és hosszútávú tervet kívánunk lefektetni, amiben jól alátámasztott finanszírozási struktúrát is átadunk a minisztériumnak. Átvilágításnak is hívhatjuk ezt a folyamatot, de egészen pontosan azt akarjuk megtudni, hogy mire alkalmas és mire nem a jelenlegi intézményi rendszer „– tette hozzá, kiemelve, hogy az országos kórházstruktúrában, együttműködve a minisztérium és az ágazat fontos szereplőivel magas szintre kívánják pozícionálni az Uzsokit.
„Nagyon erős az onkológiánk, gyakorlatilag az ország egyik legnagyobb forgalmú intézménye az Országos Onkológiai Intézet után. Nemzetközi szinten elismert az ortopédiai- és traumatológiai osztályunk, ahol kiemelkedő esetszámban végzünk nagyízületi és protézisműtéteket, látunk el baleseti- és sportsérüléseket, valamint kezelünk degeneratív mozgásszervi elváltozásokat összeszokott, sokat dolgozó, jól működő teammel. Kórházunk neurológiáján a stroke-ellátást emelném ki, emellett hagyományosan erős a kardiológia is, amelynek felépítésében annak idején magam is aktívan részt vettem. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik az egyik vezető halálokot” – a főigazgató itt külön kitért arra, hogy a ZESZ-ben a kardiológiai ellátást komplex, vagyis kardio-metabolikus megközelítéssel igyekezett átszervezni, mely abból a tényből indul ki, hogy a szív- és érrendszeri betegségek és az anyagcsere-problémák általában együtt járnak, egymást erősítik, illetve rontják.
„Sajnos a zuglói lakosság morbiditási mutatói is pontosan ezt a szomorú országos átlagot tükrözik, ezért sem kezelhetjük a szívbetegségeket és az anyagcserezavarokat különálló problémaként. Nagyon nagy feladat hárul a kórházunkra is, de a járóbeteg- és az alapellátásra is. Az egész folyamatot átgondolva újra kell szervezni egészen az alapellátástól és a megelőzés támogatásától. Évek óta beszélünk arról, hogy meg kell erősítenünk az alapellátást, feladatot kell adnunk nekik, a finanszírozást stabillá kell tennünk, és a betegforgalmat úgy kell terelnünk, hogy az alapellátás szintjére kerüljön az ellátás jelentős része, valamint a megelőzés. Hosszú távon ezáltal kevesebb rossz állapotú beteg jutna magasabb szintekre, a kórházakba. Ehhez szükséges, hogy – más megoldások mellett – visszaállítsuk a szakmai kommunikációt a háziorvos és a kórházi szakorvos között „– emelte ki, rámutatva, hogy ezen törekvések egybeesnek a kormányzati stratégiákkal, hiszen az alapellátás tekintetében jövőbe mutató, újfajta megközelítést terveznek alkalmazni.
„Mi szeretnénk ebben a folyamatban élen járni, egyfajta mintát mutatni a többieknek. Ehhez szükségszerűen hozzátartozik a digitalizáció folyamata, amit korábban már elkezdtem korszerűsíteni a ZESZ-ben. Azokat az értékes adatokat, amelyeket az ellátás bármelyik szintjén nyerünk a betegekről, például a kardiológián vagy a metabolikus betegségekről, egy nagy adatbázisba gyűjtjük, melynek felhasználásával részben tudományos, részben az orvosi döntést támogató rendszereket tudunk fejleszteni.”
Az átvilágítással párhuzamosan már zajlanak az első lépések előkészületei – tájékoztatott a főigazgató –, hiszen a minisztérium és az ágazati irányítás konkrétan megfogalmazta a problémákat, amelyekre megoldást várnak.
„Ilyen például a várólista ledolgozása, vagy a kórházi fertőzések arányának jelentős visszaszorítása, a betegközpontú ellátás, tehát a betegek felé egyfajta más attitűddel való hozzáállás. Rendkívül fontosnak tartom a dolgozók megtartását, a munkakörülmények megteremtését, a munkahelyi hangulat javítását is, amely kiemelt figyelmet kap munkám megkezdése során. Ezek az elsődleges célok adnak irányt a menedzsment munkájához, ezek köré fogjuk szervezni azt a folyamatot, amely a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház megújulását eredményezi a jövőben. Azt mindenkinek elmondtam, amikor visszajöttem, hogy az eddigi értékeket megőrizzük, emellett új értékeket teremtünk, és mindenki munkájára egyaránt számítunk ebben a folyamatban.
„Hogyan lehet a kórházi fertőzésszámot csökkenteni, amikor nagyon rossz állapotban vannak a folyosók, a falak, a kórtermek, a mellékhelyiségek?” – fogalmazta meg a kérdést a főigazgató, aki hozzátette, hogy a kórházi infrastruktúra rossz állapota a korábbi átgondolatlan központosításnak az eredménye, amelynek következtében például egy égőt sem tudtak helyben kicserélni, hiszen a kórházaknak nem volt saját karbantartó részlegük.
„Tárgyaltam egy iskolával, ahol festőket és burkolókat képeznek. Megállapodtunk, hogy a diákok a kórház bizonyos területein oktatói felügyelet mellett gyakorolhatnak. Először a kontrolling osztályon és a pénzügyi részlegen kezdhetik meg gyakorlati tevékenységként a munkát. Megvizsgáljuk, hogyan alakul az együttműködés, és amennyiben az elképzelés beválik, a felújításokat például a Róna utcai épületben, a kifejezetten rossz állapotban lévő sebészeti folyosóval indítanánk el. Ebből a partnerségből minden érintett csak profitálhat.”
A főigazgató-főorvos háromgyermekes családapa. Arra a kérdésre, miként fogadta a család az új megbízatást, őszintén és röviden válaszolt: Nehezen.
„Nagyon jól tudják, hogy az én szívemben fontos szerepet tölt be az Uzsoki, de tisztában vannak azzal is, mivel jár egy vezetői pozíció, mégis mindenben támogatnak. Annak idején tudták, hogy mivel jár az orvosi pálya, talán emiatt, de egyik gyermekem sem lett orvos. Az orvosi pálya nehéz a család szempontjából – felesége is az egészségügyben dolgozik, stroke-afáziás betegekkel foglalkozik.”
A kezdetekhez visszatérve, arra a kérdésre, miért éppen a kardiológiát választotta szakterületéül, elmondta: mindig is tudta, hogy nem „sebész alkat”.
„Mindenképpen a belgyógyászat vonzott, a problémamegoldás, a minél szélesebb körű tudás megszerzése, és a hosszú folyamatot igénylő eredményes gyógyítás, amit végül a kardiológiában találtam meg. Az intenzív osztályon kezdtem a pályafutásomat, nekem az akut betegellátás, a kritikus állapotú betegekkel való foglalkozás nagyon biztos alapokat teremtett. Most egy olyan érdekes helyzet állt elő, hogy az országos kórházi főigazgató, dr. Tótth Árpád oxiológus és nemzetközi szinten elismert szervezetfejlesztő stratéga, az ágazati államtitkár, dr. Buga László, valamint az irányító kórház főigazgatója, prof. dr. Duray Gábor és az Uzsoki Kórház főigazgatója is kardiológus: így gördülékenyen tudunk tervezni, azonos célok mentén.”
Vezetői feladatai mellett sem szakadt el a gyógyítástól: heti egy alkalommal továbbra is rendel a zuglói szakrendelőben.
„Ez a hivatásom, nem tudom és nem is akarom feladni. Az érem másik oldala pedig az, hogy ha egy-két évre kiesnék a betegellátásból, olyan lemaradásom keletkezne a szakmában, amit szinte lehetetlen lenne behozni. A kardiológia rohamosan fejlődik: évről évre komoly nemzetközi irányelvek és új terápiás ajánlások jelennek meg. Muszáj a betegágy mellett maradni, hiszen hogyan érthetném meg egy kórház valódi működését és mindennapi nehézségeit, ha nem beszélgetek rendszeresen magukkal a betegekkel?”
