Alapérték, engedményes mérték, a környék fejlesztése, zöldfelület-kezelés, köztisztaság, az utak állapota – egyebek mellett ezekről beszélgettek az Istvánmezőn élők és a kerület vezetői. A kedd esti lakossági fórumon kiderült, az önkormányzat és a lakók célja is az, hogy fejlődjön a környék.

A fórumot szervezők célja az volt, hogy ne épüljön 44-nél több lakás a Gizella út 14-16. szám alatti telken, a beruházásokról tájékoztassák őket, és a telekeladás összegéből fordítsanak érdemi összeget Istvánmezőre. Úgy vélik, az önkormányzat által tervezett 50 millió forint nagyon kevés.

Rózsa András polgármester a jelenlévőknek elmondta, a telekeladásból származó összeget a képviselő-testület döntése értelmében telekvásárlásra, bérlakásépítésre, fejlesztésre, egészségügyi intézmények felújítására költhetik. Ugyanakkor biztosította a lakókat, hogy az 50 millió forinton túl az engedményes mértékből származó pénzt is a városrész fejlesztésére költik.

A kerület vezetője hangsúlyozta, Istvánmező komoly rehabilitációt igényel, a folyamat több oldalról is elindult, az egyik a Gizella úti telek eladása volt. Rámutatott arra is, hogy az engedményes mérték fogalma 2021-ben került az építési szabályzatba.

„Az alapérték érzésre jobban hangzik, jobbnak tűnik, az engedményes mérték pedig olyan, mintha engedményt tennénk a beruházónak. Jelen esetben az épületben kialakítható lakások száma maximum 85, az lefeleztük, az lett az alapérték, ha a vállalkozó fizet, akkor visszatérhet az eredeti lakásszámhoz. Így tudjuk befolyásolni, hogy kevesebb és nagyobb lakás legyen” – magyarázta. Kiderült, hogy a frakción belül is voltak viták az engedményes mérték kapcsán, végül abban állapodtak meg, hogy átlagosan 60 négyzetméteres lakások lehetnek az épületben.

Moldoványi Zsolt alpolgármester egyebek mellett arról beszélt a jelenlévőknek, hogy a Gizella úti telken épülő házban a legkisebb lakás 35, a legnagyobb 120 négyzetméteres lesz. A beruházó terveit az Országos Építészeti Tervtanácsnak kell jóváhagynia, arról tájékoztatják majd a lakosokat. Arra kérte továbbá a megjelenteket, hogy Zuglót ne hasonlítsák össze más kerületekkel, mert egy-egy városrésznek más a szerkezete.

Várnai László önkormányzati képviselő elmondta, 9 lakásos társasházban nőtt fel, ahol valódi közösségi élet alakult ki, szerinte a megoldást a 44 és a 88 kialakítandó lakásszám között kell megtalálni.

Tóth Attila, a környék önkormányzati képviselője az infrastruktúra, az üzletek hiányára reagálva kifejtette, szerinte nem kellenek külön telkek ezeknek a létesítményeknek, hiszen az épületek alsó szintjén is elférnek. Kezdeményezi, hogy a jövőben úgy tervezzék a társasházakat, hogy a területszint alatt legyenek a parkolók, a földszinten a boltok, az emeleteken pedig a lakások.

Rózsa András kérdésre válaszolva elmondta, elkötelezett a zöldítés kapcsán, és tisztában van a környéket érintő problémákkal. Mint fogalmazott, nem véletlen, hogy ott vezették be először a kizárólagos lakossági parkolást, oda telepítettek mikromobilitási pontokat, és ott állt munkába a járdatisztító gép, és megérti az igényt a zöldítésre, a rekreációs pontok létesítésére.

A polgármester szerint kriminális állapotban vannak a kerület útjai, éppen ezért a beruházókkal igyekeznek megegyezni arról, hogy újítsanak fel járdákat, utakat, hiszen az önkormányzatnak bár szándéka van ezekre, de forrása nincs. Úgy véli, 20-30 éves lemaradásban van Zugló, de igyekeznek megoldást találni a problémákra.

A lakossági fórumon két bejelentést is tett: várhatóan tavasszal indul egy program, aminek keretében a társasházak magasnyomású takarító eszközökre pályázhatnak, továbbá a jövő év második felén életbe lépő új helyi építési szabályzatban már nem kap helyet az engedményes mérték.