Az Erzsébet királyné útja Zugló egyik legrégebbi fő közlekedési útja. Az 1850‑es években még Weg nach Palota – azaz Rákospalota felé vezető út – néven szerepelt a német nyelvű térképeken. A híresen zamatos dinnyét termelő palotai parasztok idényben ezen az úton döcögtek súlyos szekereikkel a belvárosi piacok felé. Pestújhely felőli végén, az Erzsébet királyné útja 122. szám alatt még mindig áll az egykori vámház, amely Pest határát jelölte.
Az út kiemelt szerepét az is bizonyítja, hogy két híres beszálló fogadó is működött itt, mindkettő a 19. század végére kocsmává degradálódott. A beszálló fogadó a 19. század fontos intézménye volt, a hosszú úton lévők itt tudtak megpihenni, de ami még fontosabb volt, itt lehetett a lovakat pihentetni. Épp ezért a beszálló fogadókhoz minden esetben több ló elszállásolására alkalmas istállókat is építettek. Az embereknek csak szerény szolgáltatást nyújtottak, fekhelyet, bort és legfeljebb egytálételt a rövid – általában egyéjszakás – tartózkodás idejére. Az egyik fogadó– az Amerikaihoz címzett – Herminamezőn, az Amerikai út sarkán állt, Druschka Ferenc egykori pincér vezette. A másik a mai Stubnyai utca magasságában volt, és a Fehér Gólya névre hallgatott. Ez utóbbi Feiwel Lipót lakatosmester tulajdonában állt, csakúgy, mint az út melletti számtalan telek az Öv utcáig. Sokáig ez a földszintes, szerény építmény képezte a környék legfontosabb orientációs pontját is: az omnibuszok a Gólyáig jártak, a Városliget – nem mint park, hanem mint városrész – a Gólyáig húzódott, Ferenc József pedig a Gólyánál váltott lovakat, ha rókavadászatra indult Cinkotára. Az omnibuszok világoskék tábláin még az 1900‑as években is a Kálvin tér – Fehér Gólya felirat szerepelt az utca neve helyett. Sőt, a nevezetes fogadó az egész környéknek nevet adott: az Erzsébet királyné útjának mindkét oldala ezen a szakaszon a Gólya-telep nevet viselte az 1920‑as évekig.
Mágnásnegyed az Erzsébet királyné útja mentén
Az 1860-as években az Erzsébet királyné útja herminamezei szakaszát a Városliget részének tekintették. Számos arisztokrata család, illetve a nagypolgárság is szívesen vásárolt itt telkeket, amelyekre általában svájci típusú nyaralóházakat építettek. A nyaralótulajdonosok mellett még a kertészek képviseltették magukat szép számmal az út menti telkeken, így a múlt századi polgári jólét rekvizitumai és a tehéntrágya szaga együtt határozták meg a híres zuglói út karakterét. Az egykori nyaralóvillákból ma már alig maradt fenn valami, pedig itt birtokolt telket a malomiparban és sörfőzésben egyaránt érdekelt, svájci eredetű Haggenmacher család, az Andrássy-kormány igazságügyi minisztere, Horváth Boldizsár, az aranyműves Laky Adolf, az arisztokratából bankárrá lett gróf Andrássy Aladár, valamint Budapest első főpolgármestere, Ráth Károly.
1867‑ben a nyaralótulajdonosok a kacifántos nevű felfolyamodvánnyal éltek Ferenc József császárhoz. Ebben kérték, engedélyezze, hogy az út a felséges császárné után Erzsébet útnak neveztessék. Az engedélyt megkapták, mivel azonban Pesten már akkoriban is több Erzsébet út létezett, 1870‑től az egyértelműsítés kedvéért Erzsébet királyné útjának nevezték. A 150 év alatt mindössze egyszer, a tiszavirág-életű Tanácsköztársaság alatt keresztelték át az utat Zrínyi Ilonára. Az új elnevezés azonban olyan rövid ideig élt, hogy egyáltalán nem ment át a köztudatba.
Herminamező egyik legrégebbi háza
A városi legelő 1846‑ban felparcellázott területén Hohldampf Mihály pesti molnár számára Hild Károly tervezett nyaralót, amelyet 1848‑ban engedélyeztek, de a szabadságharc miatt felépítésére csak 1850‑ben került sor. Az Erzsébet királyné útja 27. szám alatti házat 1888‑ban Grauer Miksa likőrgyáros vette meg. Herminamező ceglédi vasútvonalon kívüli területének legrégebbi épülete ma már csak torzó, nagy részét elbontották.
