1945 után a 20. század első felét végigkísérő fővárosi lakásínség enyhítése kormányprogrammá vált. A kommunista párt programjában azonban elsőbbséget élvezett a nehézipar erőltetett fejlesztése, így a tömeges lakásépítések csak 1953-tól indultak meg. A helyszínek kijelölésnél kezdetben még lehetőleg kerülték a szanálásokat, Zuglóban is addig jórészt beépítetlen területre került a Kerepesi úti és a Róna utcai lakótelep. Az ország rossz gazdasági helyzete miatt a szociális kiadásokon minden évben faragni kellett, így ebben az időben bevezették a CS-lakás fogalmát. A csökkentett komfortfokozatú 1-1,5 szobás bérlakásokból általában a fürdőszobát spórolták ki, helyette mosdófülkéket, jobb esetben ülőkáddal ellátott apró helyiségeket terveztek.
A Kerepesi úti lakótelep nem típusterv alapján épült
Az állami építőipari vállalatok ekkoriban általában típustervekkel dolgoztak, az egyedi megoldásokat burzsoá luxusnak bélyegezték. A Kerepesi úti lakótelep azért is különleges, mert itt- szemben a csak két évvel korábban épült angyalföldi, Fiastyúk utcai lakóteleppel – engedélyezték a tervezőknek a típustervektől eltérést. A telep házai hagyományos téglaszerkezetes, magastetős épületek. A tervezők – Heim Ernő, Brenner János (Buváti) és Fülep Sándor (ÁÉTI) – arra törekedtek, hogy a mintegy 1 km hosszú házsor ne képezzen zárt térfalat a Kerepesi úttal párhuzamosan, ezért az ún. meanderes (beugrókkal tagolt) beépítési mód mellett döntöttek.
Az 1960-as években kezdtek nagypaneles technológiát alkalmazni
Az 1956-os forradalom után az állampárt az életszínvonal fokozatos emelését határozta el. 1960-ban fogadták el azt a programot, amely 15 év alatt országosan egymillió új lakás felépítését irányozta elő. A tervszámok teljesítéséhez házgyári technológiára, és zömében tízemeletes, vagy még magasabb épületekre volt szükség. Az első zuglói 17 emeletes magas ház a Kacsóh Pongrác úti lakótelepen épült, majd 1966-ban megkezdődött a Füredi utcai lakótelep kivitelezése a dán Larsen-Nielsen házgyár technológiája alapján. A három ütemben készülő lakótelep megépítése miatt Rákosfalva városrészt szinte teljes egészében szanálták. 1967 és 1978 között több mint 12000 lakás készült el, 1980-ra Zugló népessége meghaladta a 160 000 főt.
Kulturális központot szántak az Örsre
A Füredi utcai lakótelep építésével egyidőben pályázatot hirdettek az Örs vezér tere rendezésére. A győztes pályamunka szerint a téren kapott volna helyet egy 28 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont, valamint három 18-24 emeletes toronyház, kulturális centrum mozival, színházzal, hangversenyteremmel, ifjúsági központtal. Az egyik toronyházba szánták a Fővárosi Levéltár új épületét. Mindezekből csak a Sugár, az első nyugat-európai mintára épült plaza készült el 1980-ra. Ezért, bár a tér a város keleti kapuja lehetett volna, megmaradt közlekedési csomópontnak.
