Hajós Alfréd az olimpiák történetének egyetlen olyan bajnoka, aki sportversenyen és szellemi olimpián is érmet tudott szerezni. Sportkarrierje után sikeres építészként lett ismert, több munkája Zuglóhoz kötődik.

A sikeres sportember

Hajós Alfréd – eredeti nevén Guttmann Arnold – Morvaországból bevándorolt zsidó családban született Óbudán, 1878. február 1-jén. Családnevét 1905-ig használta, csak ezután vette fel hivatalosan a Hajós nevet.  Édesapja zsákhordóként igyekezett eltartani a családot, fiait már kisgyermekkorukban megtanította úszni a Dunán kialakított uszodában. A sors kegyetlen fintora, hogy maga a jeges, zajló folyóban lelte halálát, amikor Alfréd fia mindössze 13 éves volt.A kiválóan úszó Hajós Alfréd műegyetemi tanulmányai mellett készült az első újkori olimpiára. Visszaemlékezéseiben leírta, hogy professzorai nem támogatták sportkarrierjét, sőt az egyetemi vizsgáknál semmilyen könnyítést nem kapott. Az 1896-ban rendezett athéni olimpián rövid-és hosszútáv-úszásban is első helyezést ért el, a nemzetközi sajtó ekkor nevezte el magyar delfinnek. Érdekesség, hogy ekkor az úszószámokat még nyílt vízen, az athéni Zea-öbölben rendezték. Mivel az olimpiai versenyszámok áprilisban zajlottak, a tenger jéghideg volt és erősen hullámzott.

Hajós Alfréd az olimpiai bajnok

Az olimpiai bajnoki cím elnyerése után sem hagyott fel a sporttal, később a BTC csapatában futballozott, visszavonulása után szövetségi kapitányként és játékvezetőként is tevékenykedett.

Zuglóban is állnak épületei

Műegyetemi diplomája megszerzése után Alpár Ignác mellett dolgozott, majd Villányi Jánossal társulva önálló építészirodát nyitott. Első jelentős munkájuk az Abonyi utca 21. szám alatt álló Református zsinati székház tervezése volt.

Az Abonyi utcai Református zsinati székház

A gyönyörű historizáló épület, amelyen érezhető a mester, Alpár Ignác hatása 1909 tavaszán készült el. Különlegessége, hogy a berendezést, többek között a zsinati ülésterem padsorait is az építészpáros tervezte. Szintén Hajós nevéhez kötődik Zugló egyik legismertebb épülete, a Hermina úti rendelőintézet. Az eredetileg a Vakokat Gyámolító Egylet Foglalkoztató Intézete 1912-ben épült. Az intézet célja az volt, hogy a mindennapi megélhetést biztosító szakmákra tanítsa a látássérült embereket.

A debreceni Aranybika szálló

Hajós és Villányi nem csak Budapesten dolgoztak, vidéken megvalósult terveik között tartjuk számon egyebek mellett a debreceni Aranybika szálló, a miskolci Hitelintézeti Palota, valamint a lőcsei katolikus főgimnázium épületét.

Építészként sem szakadt el a sporttól

Egy nemzeti stadion felépítése az 1910-es évektől foglalkoztatta a magyar sportélet szereplőit. Hajós az építészeti diskurzus egyik legaktívabb szereplője volt. 1913-ban ő javasolta a felépítendő sportkomplexum helyszínéül azt az istvánmezei telekcsoportot, amelyen később a Népstadion megvalósult. Az 1924-es párizsi olimpián még rendeztek ún. művészeti versenyeket is, amelyen klasszicista stílusban megalkotott stadiontervével első helyezést ért el.  1928-ban a kerékpáros világbajnokság alkalmából Mattyók Aladárral közösen tervezték a zuglói Millenáris sporttelep átépítését.

A Millenáris sporttelep

1930-ban kapta meg egyik legjelentősebb megbízását: a Margitszigeten megtervezte a mintegy 3000 néző befogadására alkalmas Nemzeti Sportuszodát, amely ma már nevét viseli.

A Nemzeti Sportuszoda a Margitszigeten, 1931

A háború után önálló építészirodája már nem lehetett, de aktívan részt vett Budapest épületeinek helyreállításában. Az ő vezetésével újult meg mestere, Alpár Ignác két jelentős épülete: a Vajdahunyad vára és a Szabadság téri Tőzsdepalota. Egyik utolsó megvalósult munkája a hajdúszoboszlói gyógyfürdő épületkomplexuma volt. Nagy álma, a Népstadion megtervezésére kiírt pályázaton Weichinger Károllyal közösen indultak, de a megbízást végül az Állami Építéstudományi Intézet kapta, Hajós Alfrédra tanácsadóként számítottak. Magyarország első olimpiai bajnoka és sikeres építésze 1955. november 12-én hunyt el.

Helytörténet rovatunkban még több cikket olvashat Zugló történetéről.

Kávéházak nomádja – Zelk Zoltán emlékezete

99 év a betegek szolgálatában