Az október 23-i hosszú hétvégén zuglói GYIÖK (Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat) Kinisch Andrea alpolgármester vezetette delegációja ellátogatott a kerület két erdélyi testvérvárosába. Az ünnepi megemlékezésről, a közös munkáról és programokról Borgulya Dóra a GYIÖK, Laukó Péter a Sport Kft., Varga László az önkormányzat részéről számolt be lapunknak.
Borgulya Dóra a következőkről írt lapunknak:
Izgatottan vágtunk neki ennek a hosszú-hosszú útnak, hiszen egyikünk sem tudta pontosan, mi vár majd ránk. A buszút végig jó hangulatban telt: zenét hallgattunk, énekeltünk, beszélgettünk, és persze aludtunk is, amikor éppen sikerült. Ahogy közeledtünk a szállásunkhoz, egyre kíváncsibbak lettünk, hiszen csak mentünk és mentünk, egyre beljebb az erdőbe. Amikor végre kiszálltunk a buszból, és megláttuk a fantasztikusan hangulatos házat és a gyönyörű panorámát, hirtelen mindenkibe visszatért az energia!
Az első este felfedeztük a szállást, fürödtünk, társasoztunk és filmet is néztünk. Hamar otthonosan éreztük magunkat, és már az első este elkezdődött a közös élmények gyűjtése.
A reggelek ugyan kicsit döcögősen indultak, de aztán mindenki összeszedte magát, és útnak indultunk Csíkcsicsóba reggelizni, ahol mindig finomságok vártak minket.
Az első napon este egy ’56-os megemlékezésen is részt vettünk, ahol fáklyákkal, mécsesekkel és koszorúzással emlékeztünk meg a hősökről a beszédek mellett.
Másnap Csíkcsicsóban megnéztük a helyi intézményeket. Mindenki megtalálta a maga kedvenc termét, rajzát vagy kis zugát, és még azt is felelevenítettük, hogy kinek mi volt az óvodai jele.
Külön nagy öröm volt számunkra, hogy újra találkozhattunk azokkal a fiatalokkal, akiket korábban mi láttunk vendégül Zuglóban és SOTYÁN. Jó érzés volt ismét beszélgetni velük, kezet fogni, egy-egy ölelést lopni, és ott folytatni a beszélgetést, ahol legutóbb abbahagytuk. Ezek a találkozások teszik igazán különlegessé a testvértelepülési kapcsolatokat!
Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban egy kiállítást néztük meg. Végre elmentünk Csíksomlyóra minden este ezt a várost néztük kivilágítva. Csíksomlyói kegytemplomot és a Szerzetesek Fürdőjét is megismertük.
Ellátogattunk a másik testvértelepülésünkre, Alsórákosra is, ahol hatalmas vendégszeretetben volt részünk. Fantasztikus ételeket kóstolhattunk, és remek beszélgetésekben is részt vehettünk. Ezután átmentünk a Smaragd-tóhoz és a mellette található vulkanikus kőzetekhez, ahol azt hiszem, mindenkinek elkészült az új profilképe is!
És persze Erdély gasztronómiáját sem hagyhattuk ki! A csorbaleves, a kürtőskalács, az orda, a puliszka és a zakuszka különleges ízvilága mindenkit elvarázsolt. Azt hiszem, senki nem maradt éhes, és biztosan sokan viszünk haza magunkkal néhány új kedvencet is.
Köszönjük ezt az utazást és a felejthetetlen élményeket!
Varga László így tolmácsolta a testvérvárosi találkozó élményeit:
A csíkcsicsói testvérvárosi kirándulás egy életre szóló élmény volt számomra. Sosem jártam még Székelyföldön, de ezen programot átélve minél többször szeretnék visszatérni oda. Megdöbbentő volt számomra, hogy határainktól 800 km-re létezik egy kis-Magyarország. Egy olyan hely, ami nemcsak gyönyörű fekvésű, álomszép tájban helyezkedik el, hanem legalább annyira magyar, mint az anyaország. Az ott élők között jó volt megélni azt a közös értéket, hogy magyarok vagyunk. Csodálatosan őrzik és talán még nálunk is jobban becsülik anyanyelvünket, kultúránkat, nemzeti értékeinket. Szép és megható pillanat volt, amikor október 23-án együtt koszorúztuk meg az ’56-os hősök helyi emlékművét és a fáklyás felvonuláson együtt énekeltük a magyar himnuszt.
Pedagógusként büszkén láttam, de egyben példaértékűnek tekintettem, hogy milyen nagy hangsúlyt fektetnek az újabb nemzedékek oktatására. Zuglói szinten is megirigyelhető szépségű és felszereltségű óvoda és iskola áll a helyi diákok rendelkezésére. Meglepő és egyben igazi európai szemléletet mutat, hogy igazi magyar nyelvű oktatás zajlik ezekben az intézményekben. A román nyelvet idegen nyelvként heti három órában kell tanítaniuk a diákoknak. Így, egyfelől garantált az itt élő magyar identitás hosszú távú fennmaradása, másfelől példa értékű a különböző nációk együttélése.
A programok szervezése kiváló és példa értékű volt. Minden helyszínen olyan élményeket tudtunk átélni, amelyek azonnal feledtették az odautazás minden fáradságát. A csíkszeredai múzeum török kori kiállítása, a csíksomlyói templom és zarándokhely spiritualitása lenyűgöző és szívmelengető volt. Az alsórákosi geológiai bányamúzeumban és a kőhalmi várban tett látogatás során lélegzetelállító szépségeket láttunk. Az itt élő magyarság vendégszeretete és kedvessége a turistáknak szánt színvonalas programok, a táj és történelmi helyszínek lenyűgöző szépsége nemcsak vár, hanem mindenkit visszavár.
Laukó Péter beszámolója szerint így nézett ki a kirándulás:
Néhányan visszatérők, de sokan először voltak ezen a gyönyörű vidéken. Hosszú út vezetett odáig (kb. 12 óra buszozás), este 20 óra után érkezett meg a csoport Csíkcsicsóba. A szálláshely a közeli Piricske nevű településen az erdő közepén minden elképzelést felülmúlt – köszönhetően testvérvárosunk polgármesterének, Péter Lukács közbenjárásának is -, nem egy egyszerű diákszálláson vagy turistaházban, hanem egy kifejezetten jó színvonalú vendégházban hajthatták álomra a fejüket a fiatalok.
Október 23-án pénteken elég rossz volt az időjárás, esett is az eső, de aznap inkább a kikapcsolódásé volt a főszerep. Este részt vettek a helyi ’56-os megemlékezésen, a fáklya- és mécsesgyújtással, koszorúzással egybekötött rövid ünnepségen, melyen beszédet mondott Csíkcsicsó alpolgármestere.
Szombaton megnézték Csíkcsicsóban az új óvodát, a szépen felújított általános iskolát, a községházát a kis művelődési házzal, a hangulatos házasságkötő termet. Délután Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban megtekintettek egy időszakos kiállítást is A félhold árnyéka, Erdély és az Oszmán Birodalom címmel. A Mikó-várban található kiállítás az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados, sajátos viszonyát mutatja be a „Mohács 500” emlékév keretében. A tárlat fegyvereken, diplomáciai ajándékokon és korabeli műkincseken keresztül szemlélteti, hogyan épültek be a török hatások az erdélyi kultúrába, művészetbe és a mindennapi életbe. Ezután ellátogattak a Csíksomlyói kegytemplomhoz is, amely épp kívülről felújítás alatt áll ugyan, de ettől függetlenül be lehetett menni és belülről is meg lehetett nézni.
Vasárnap az első állomás először Kőhalom vára volt. Ez egy középkori fellegvár gyönyörű panorámával a településre és a környező tájra, helyreállított szobákkal, tornyokkal, udvarokkal. A vár 3 különböző időszakban épült egy bazalthegyre, a felső erőd a 13-14. században épült, a középső erőd a 15-16. században, az alsó erődítmény pedig a 17. században készült el. A várfalak közötti utak, a falakon a tornyok, őrtornyok nagy részét felújították, bár most legtöbbjük belseje üresen maradt. Ezután ment a csoport Alsórákosra, ahol a Sükösd-Bethlen kastély kertjében készült egy csoportkép (*), majd egy kis vendéglőben finom ebéddel várta a csoportot Rákosi János alpolgármester úr. A falu határában a Smaragd-tó és a mellette található vulkanikus kőzetből álló természetvédelmi területen sétálgatva a naplemente is utolérte a csapatot. Vacsora után késő estébe nyúlóan, még a szálláshelyen egy kellemes beszélgetésbe elegyedtek a diákok Csíkcsicsó polgármesterével is.
Hétfőn a reggeli után indultak haza Magyarországra, néhány rövid pihenőt is beiktatva végül este nyolc órára érkeztek vissza Zuglóba a diákok.
Hálás köszönet a szívélyes vendéglátásért Csíkcsicsó polgármesterének, Péter Lukácsnak, valamint Alsórákos alpolgármesterének, Rákosi Jánosnak és mindkét település hivatali dolgozóinak is, akik segítettek mindenben, hogy a fiatal delegáció jól érezze magát.