A zuglói központú KórházSuli egy olyan különleges intézmény, melynek támogatásával a súlyos betegséget leküzdő fiatalok visszatérhetnek a normál életbe, és arra is képessé válhatnak, hogy kihozzák magukból a legjobbat. Ez derült ki Szabó Zoltán Attila Kölcsey-díjas író XXI/21 Klub talkshow-jából, melynek februári vendége Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli vezetője és Komjáthy Sára Tünde író, a suli korábbi diákja volt a Zuglói Ifjúsági Centrumban.
Tóthné Almássy Monika egy kórház gyermekonkológiai osztályán kórházpedagógusként eltöltött húsz év tapasztalataival kezdte el lerakni a KórházSuli alapjait.
„Azt láttam, hogy a gyógyulás folyamatában az orvosok munkája mellett az a legfontosabb, hogy a fiatalok régi életének minél több része megmaradjon: tartsák a kapcsolatot a barátaikkal, a közösséggel, őrizzék meg a motivációt és a céljaikat. Egy fiatal életének legfontosabb szelete az iskola, a diákszerep, amit a hosszan tartó betegség elvesz. Nagyon igazságtalannak tartottam, hogy miután ezek a fiatalok és családjaik nagy harcok árán visszatérnek az életbe, légüres térbe kerülnek. Az iskolatársak már előrébb tartanak, ráadásul a súlyosabb betegségek után megmarad egyfajta mindennapi küzdelem: a kontrollvizsgálatok, terápiák és a fizikai korlátok leküzdése. Úgy próbálnák folytatni a hétköznapi életüket, hogy valójában az a hely már nem létezik, amiből kijöttek, én pedig azt gondoltam, a mi feladatunk enne a megtartása. Így jött létre a KórházSuli, ahol megőrizzük a régi életük diákszerepét. Egyrészt teret adunk azzal, hogy önkéntes egyetemistáink egyfajta házitanítóként beállnak akár éveken keresztül a hozzánk kapcsolódó diákok mellé, másrészt elmegyünk az iskolákba, és átadjuk a pedagógusoknak, osztálytársaknak azt a tudást, hogyan lehet jól segíteni a gyógyulás ideje alatt is. Az igazi visszatéréshez szükség van az iskolára, mint térre, a barátokra, a közösségre és a célokra.”
A Zuglóban élő Sáráról a beszélgetés közben kiderült, hogy a tüdejét érintő cisztás fibrózisban szenved, melynek következtében közel három évig kimaradt az iskolából. Az első egy évet nagyon nehezen viselte, mivel az egészségi állapota és a kezelések miatt nem tudott iskolába járni.
„Amint csatlakoztam a KórházSulihoz, korrepetáltak matekból és kémiából, felhoztak az osztálytársaim szintjére és nagyon kedvesek voltak mind.”
Sára édesanyja a nézőtéren ült, és miután Almássy Monika megszólította, elmondta, hogyan talált rá a KórházSulira.
„A kórházban, ahova rendszeresen jártunk, ott láttam meg a plakátot. Egy év küzdelem után írtam egy e-mailt nekik, és azonnal kinyílt egy világ, ami fantasztikus volt. Megtapasztaltuk a professzionális odafigyelést és tudást, hogy egy ilyen helyzetben hogyan kell a gyermekhez és a szülőkhöz viszonyulni, ami egyszerűen felemelő volt a nehézségek közepette. Nemcsak az, hogy ingyenes korrepetálást kaptunk, hanem maga a hozzáállás. Attól a pillanattól kezdve, hogy megtörtént az e-mail váltás, azonnal kaptunk a segítséget, folyamatosan éreztük a törődést, ami nagyon megható volt nekem. Előtte a betegséget kezelték, nagyon professzionális orvosi segítséget kapott Sárá, de a szülő csak egy plusz teher volt, vagy éppen az a segítség, aki hozza és viszi a gyermeket, beköti az infúziót. Nem is az egészségügyi rendszer volt nehéz szülőként, hanem az iskolarendszer volt borzalmasan kezelhetetlen” – vázolta fel a helyzetet az édesanya.
Almássy Monika ezen a ponton magyarázta el pontosan, hogy mi is történik akkor, amikor egy szülő hozzájuk fordul segítségért.
„A kórháztól az iskolába való visszatérésig egy család legalább hét-nyolc szakemberrel tart kapcsolatot az egészségügyi, az oktatási, esetleg a szociális területről, akik nem kommunikálnak érdemben egymással. Az orvos értelemszerűen a gyógyításra fókuszál, de miután a gyermek kikerül a kórházból, már nem lát rá a család mindennapjaira. Az iskolában pedig sokszor csak annyit mondanak: akkor várják vissza a diákot, ha már meggyógyult. Ilyenkor a gyerekek legtöbbször egyéni tanrendbe kerülnek, és a tanév végén osztályozóvizsgát tesznek, miközben az osztálytársakkal, a tanárokkal teljesen megszakad a kapcsolatuk. A szülők pedig nagy erőfeszítések árán igyekeznek megszerezni az információt, hogy az osztályozóvizsga jól sikerüljön. A KórházSuliban ezt a terhet vesszük le a vállukról: teljes partnerségben bejárjuk velük ezt az utat, hiszen ismerjük a szereplőket, a jogszabályokat és a folyamatokat. Tudjuk, milyen jogok illetik meg a családokat, mire képesek a gyerekek ebben a nehéz helyzetben, és hogyan lehet nekik jól segíteni. A hozzánk jelentkező családok kezét az első pillanattól kezdve megfogjuk, és minden családtagnak megadjuk a szükséges támogatást. A szülők helyett felvesszük az iskolával a kapcsolatot, elmondjuk, milyen lehetőségeik vannak, és segítünk a tanuláshoz való jogok érvényesítésében. A fiataloknak pedig a segítő egyetemistáinkon keresztül társakat adunk erre az útra. Sárával például kémiát és matekot tanultunk, közben kiderült róla, hogy gyönyörűen ír, csodálatos lelke van, és nekünk is öröm volt látni, ahogy megmutatta ezt az írásain keresztül.”
Sára korábban is írt már – ahogy fogalmazott – „primitívebb” szövegeket, de igazán pár éve kezdett el komolyabban foglalkozni ezzel az művészettel. A Kedd című írását közölni készül a Nyugat Plusz irodalmi folyóirat, melynek főszerkesztője a XXI/21 Klub vezetője. Szabó Zoltán Attila elmondta: „Sára nagy tehetség, egyéni hanggal, és egy olyan képességgel, ami idősebb szerzők esetében is ritka: képes „önmagát szerkeszteni”, tömören fogalmazni, ugyanakkor az általa megélt érzéseket sallangok nélkül átadni az olvasónak.”
„Az én kistanáraim, mind nagyon kedvesek voltak, nagyon megértőek, amit korábban nem tapasztaltam egy matek tanárnál, hogy addig magyarázza végtelen türelemmel az anyagot, amíg megértem. De nem csak az oktatás része az, amit meg lehet említeni, hanem a sok jó közösségi program is” – Sára hozzátette, hogy egy hét betegség után is nehéz visszatérni a régi kerékvágásba, hát még ha az ember majdnem három évig van távol. Sára időközben iskolát is váltott.
„A kórházsuli segített abban, hogy legyen egy kis önbizalmam az emberek között” – tette hozzá Sára.
Monika elmondta, sokszor nem a segítő szándék hiányzik az iskolákban, hanem a megfelelő tájékoztatás: a tanárok és a diákok gyakran nem tudják, mi történt az osztálytársukkal, és hogyan lehet egy ilyen helyzetben jól segíteni.
„Elmentünk Sára iskolájába egy rendhagyó osztályfőnöki órára, hogy a diákok és a tanárok pontos képet kapjanak a helyzetéről. Fontos volt elmondanunk, mi történt vele, és hogyan tudnak vigyázni rá – különösen azért, mert a betegsége kívülről nem látszik. Ennek eredményeként a tanárai és az osztálytársai könnyebben tudnak kapcsolódni hozzá, és tudják, hogyan segíthetik jól a visszatérését.”
Elérkezett a pillanat, amikor Sára felolvasta Kedd című novelláját, ezután elmondta, hogy színész és író szeretne lenni. Ady költészete teljesen elvarázsolja manapság, nagy újítónak tartja a költőóriást, kedvenc verse a Héjanász az avaron.
Almássy Monika a beszélgetés vége felé feltárta még, hogy amikor egy súlyos betegség következtében megszűnnek a fiatal normális hétköznapjai, akkor a lélekben zajló folyamatok kerülnek előtérbe. A KórházSuli közösségén belül ezért is tartanak évente kiállításokat, ahol a rajzok, festmények, képzőművészeti alkotás mellett írások, versek is megjelennek.
„A tanulásnak számos formája létezik, és nem kizárólag a száraz tananyag elsajátításáról szól. Segít a fiataloknak visszatalálni a régi életükbe, a közösségbe; önkénteseink igény szerint például gitározni is tanítják a hozzájuk járó diákokat.”
Ezen a ponton tette hozzá: „a segíteni vágyó egyetemisták kétnapos felkészítő képzésen vesznek részt, ahol többek között azt is megtanulják, hogyan nyújthatnak támogatást úgy, hogy közben megőrzik saját érzelmi biztonságukat és a szükséges határokat. Aki pedig úgy érzi, vagy akiről mi látjuk, hogy érzelmileg még nem bírná el ezt a feladatot, annak más területen ajánlunk önkéntes munkát. Összességében ez egy oda-vissza ható folyamat: nemcsak az egyetemisták segítenek, hanem a diákokon keresztül ők is rengeteget tanulnak és fejlődnek ebben a helyzetben.”
A beszélgetés végén egy középkorú házaspár jelentkezett, hogy elmondják, Sárához hasonló fiatalkort éltek át. Megköszönték, hogy a talkshow segített megérteni, hogy mi miért történt velük.
A mély beszélgetések folytatódnak a Zuglói Ifjúsági Centrumban. A következő, XXI/21 Klub vendége április 8-án a hallássérült fiatalok számára létrehozott Ezüstcipő Focisuli alapítója, Fekete László edző és Kling Szilvia, a Zuglóban működő Hallásérültek Tanintézetének pedagógusa, nevelőtanár lesz, akik – többek között – a jelnyelvről, kommunikációs titkokról is mesélnek majd. S ha minden igaz, Fekete László korán elhunyt édesapja, az újpesti futball-legenda, id. Fekete László (1954-2014) az UEFA által neki adományozott Ezüstcipőt, a focirajongók számára felbecsülhetetlen értékű relikviát is elhozza Szabó Zoltán Attila előadására.
A segítséget kérő családok itt tudnak jelentkezni: korhazsuli.hu/szülőknek
A KórházSulit így támogathatja adója 1%-val:
A XXi/21 Klub előző talkshowjának összefoglalója:
