Csaknem harminc éve üzemelteti zöldséges standját Szabó Mirjam a Thököly úton, és a környéken lakók ugyanennyi ideje élvezhetik a mosolygós zöldséges közvetlenségét.

Szabó Mirjam nem egy átlagos zöldséges. Már a pici üzletébe belépve is feltűnik, hogy mennyire különbözik ő a megszokott árusoktól. Az első, amit észre lehet venni, az az öltözködése, amely inkább egy szórakozni induló hölgyre, mintsem egy ládákat pakoló eladóra emlékeztet. Pár percet eltöltve üzletében pedig az is megtapasztalható, hogy a divatos öltözékhez egy rendkívül közvetlen és barátságos habitus is tartozik.

– Ilyen vagyok, nem tudok és nem is akarok megváltozni – kaptuk a kérdésünkre az egyszerű választ. – Szeretem jól érezni magamat, és ez akkor is igaz, ha dolgozom. Egyébként is szeretem a munkámat, imádok emberekkel találkozni, beszélgetni, szóval minden a legnagyobb rendben van.

Mirjam nem zöldségesnek született. Rákospalotai lányként a MÁV-nál dolgozott irodistaként. És útban a belvárosi munkahelyére, a Mexikói úti földalatti-végállomáson ismerkedett meg férjével, Zárdai Csabával.

– Csaba a végállomás melletti zöldségesnél dolgozott. Rendszeresen bejártam hozzá, néha csak egy szem gyümölcsért. Igazából csak azért, hogy találkozzunk. Aminek ő is nagyon örült. Végül szerelem és házasság lett belőle, melynek megkoronázása a lányunk születése volt.

Már együtt élt a pár Rákospalotán, amikor Zárdai Csaba egyszer azzal az ötlettel jött haza, hogy eladóvá vált egy zöldséges stand a Thököly út – Amerikai út sarkán, mi lenne, ha megvennék.

– Megvettük. Én kiléptem a munkahelyemről, és belevágtunk a kalandba. Eleinte én csak besegítettem, a munka dandárját Csaba végezte, ám idővel egyre többet kellett itt lennem. És szép lassan én is zöldséges lettem.

Olyannyira, hogy Csaba négy évvel ezelőtti halála után sem volt kérdés, hogy Mirjam továbbviszi az üzletet. Pedig az elmúlt harminc évben rengeteget változott a világ.

– Ma már nehéz versenyezni a multikkal, itt a környéken is több épült belőlük. Árban semmiképpen sem tudom utolérni őket, de kiszolgálásban és minőségben igen. Jó érzés megtapasztalni, hogy ezt mennyien tartják még fontosnak rajtam kívül.

Nehéz is volt beszélgetni Mirjammal, mert folyton jött valaki a kis boltba. A vevők többsége nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is akart a mosolygós eladóval, akin sosem látszik, hogy mindennap 6:30-kor indul munkába, a reggelt árubeszerzéssel kezdi, hogy aztán 9:30-kor kinyissa kis boltját, ahol egész nap állnia kell. Az egész nap szó szerint értendő, hiszen 19:30-nál hamarabb sosem ér haza. Teszi ezt úgy, hogy három éve még szabadságon sem volt. A mai gazdasági helyzet ugyanis már nem teszi lehetővé, hogy váltótársat alkalmazzon. Ő ennek ellenére mindennap fitten és mosolygósan várja a vevőket. Nos, ezért lehet imádni őt.