Papp Noémi, zuglói író volt a vendége a Bosnyák utcai Szabó Ervin könyvtárnak, amely az Országos Könyvtári Napok keretében rendezett író-olvasótalálkozót. A rendezvényen a közönség a fiatal írónő kalauzolásával a felvidéki Bártfára tett regényes időutazást.
Papp Noémi neve egyre jobban cseng a hazai irodalmi életben. A Nők Lapja korábbi újságírójának ugyanis három regénye és egy novelláskötete is megjelent már. Legutolsó regénye, „A szultán ajándéka” nemrég került a könyvesboltokba. Október 8-án azonban nem erről, hanem első regényéről, „Az ezüstpénz átkáról” mesélt a Bosnyák utcai lakáskönyvtárban. Pontosabban nem a regényről, hanem annak keletkezéséről, illetve a történet helyszínéül szolgáló Bártfáról.
Ez egy olyan város, amely 1920-ig a magyar történelem kiemelkedő helyszíne volt, ám 1920 óta csipkerózsika-álmát alussza. Gyakorlatilag el lett felejtve, pedig a városban ma is minden olyan, mint ötszáz évvel ezelőtt volt – mesélte Noémi, aki elmondta, számára regényírás mindig tapasztalásokkal kezdődik. Elmegy valahova, ahol megérintik őt az ottani történelmi emlékek, és ez azonnal beindítja nála az írás iránti kedvet. – Bártfa az a város volt, amely azonnal hatalmába kerített engem.
Noémi elmesélte többek között a bártfai templom és városháza történetét, az ottani hóhérlegendát, a Gyepfehérítés (ez második regényének a címe) titkát, mesélt a bártfai takácsokról, a szeles utcáról, a vegyesbolt alatt megbúvó patakról. Mesélt kapukról, padokról, a falakon található kőből készített mérőeszközökről, és említette Sissi királyné tornaszobáját is. Egy valamiről nem mesélt, a regényének történetéről, hisz azt az olvasóknak maguknak kell felfedezniük. Papp Noémi a regényei révén nemcsak írónak, hanem „városmarketingesnek” is számít. A bártfaiak például sokat köszönhetnek neki, hisz, „Az ezüstpénz átka” óta számos csoportot vitt már a felvidéki városba irodalmi sétákra. De regényei révén itthon egyre népszerűbb lett Gdansk és Lübeck is. Legújabb műve pedig majd a festői Valenciába kalauzolja az olvasókat.
