A kezdeti bizonytalanság után végül idén is lesz tűzijáték: egy tízperces tűzcsóvás műsorra és azt követően egy látványos audiovizuális show-ra számíthatnak az érdeklődők. Valamint a város több részén számos más programot is szerveznek, nemcsak mára, de a hosszú hétvége más napjaira is. Mivel a programok ezen a linken elérhetők: https://augusztus20.hu/hu/program, ezért erről bővebben nem kívánunk írni, viszont egy rövid áttekintést adunk a tűzijáték történetéről, melyből néhány érdekes eseményt villantunk fel.
A történelmi feljegyzések szerint az első magyarországi tűzijáték Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjét tette széppé, de ez még csak a nemesség szórakoztatását szolgálta. Európa nemesi udvaraiban ezután is tartottak hasonló látványossággal kísért eseményeket.
Az augusztus 20-i tűzijátékot mint Szent István-napi ünnepséget 1829-ben tartották meg először nagy nyilvánosság előtt. A következő nagyszabású esemény, amelyről fennmaradtak tudósítások, 1835-ből, a pesti Horváth-kert égi tűzvirágainak látványáról szól, melyet sokan láttak, és nagy tapssal fogadtak. A szabadságharc leverése után 1860-ban engedélyezték ismét a Szent István-napi ünnepséget Pesten, a Városligetben. A korabeli cikkek szerint a jelenlévőket több részből álló égi fényparádé fogadta, melynek csúcspontja Szigetvár ostromának animálása lett volna, de ez technikai okok miatt elmaradt. Ez utóbbi annyira felbőszítette a közönséget, hogy dühében nemcsak a városligeti padokat, hanem a tűzijátékot szolgáltató eszközöket is összetörte.
A kiegyezés után nyilvánították nemzeti ünneppé Szent István napját. A Szent Jobb-körmenet, amelyet abban az időben Budán tartottak – hiszen a Szent István-bazilikát csak 1905-ben adták át –, tömegeket vonzott, vidékről is rengetegen érkeztek.
1891-ben augusztus 20-át munkaszüneti nappá nyilvánították, a nap népünnepéllyé vált.
A rendszeres augusztus 20-i tűzijáték 1927-től datálható. A trianoni szerződés után Szent István-hetet rendeztek augusztus 20-a köré, mely a nemzeti összetartozás látványos rendezvénysorozatává vált. 1938-ban Nagy-Magyarország körvonalait jelenítette meg az égbolton a tűzijáték.
A második világháború után 1948. augusztus 20-án újra megjelentek a tűzcsóvák az égbolton. Egy évvel később az akkori politikai hatalom már nem Szent Istvánt ünnepelte, hanem az új alkotmányt, ekkortól augusztus 20-a az alkotmány ünnepe lett. Sőt 1954-ben nem a jeles napon, hanem április 4-én, az úgynevezett felszabadulás ünnepén rendeztek tűzijátékot.
1956 után egy évtizednyi szünet következett. A politikai enyhülés hatására 1966-tól újra megcsodálhatták az emberek az égi látványosságot, melynek csúcspontja a vörös csillag volt, vagyis nem az első királyunkat ünnepelték akkor. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés visszaemelte augusztus 20-át valódi rangjára, vagyis újra Szent István-napi ünneppé vált, melynek kiemelkedő eseménye a Szent Jobb-körmenet lett.
2026. augusztus 20-a az esti órákban a város fölé érkező orkánerejű vihar miatt tragédiába torkollott. Öten meghaltak, többszázan megsérültek. A 2020-as koronavírus-járvány miatt elmaradt, 2022-ben pedig a bizonytalan időjárás miatt egy héttel később rendezték meg a tűzijátékot.
A sok színes program közé 2007-ben betagozódott a Magyarország tortája-kóstoló. Azóta minden év augusztus 20-án ízlelhetik meg az ínyencek Magyarország tortáját. Az idei győztest, a Bíborfehér fantázia nevű alkotást és a cukormentes Szilvafácskát a Magyar Ízek Utcájában, a Várkert Bazárban és országszerte közel 500 cukrászdában kóstolhatják meg.
