Zubreczki Dávid építészeti mesemondó merőben új szemszögből láttatja Zugló egyik ikonikus helyét, az Örs vezér terét a Séta az Örs vezér terén-Népbüfétől a titkos sugárútig című könyvében, melyet a Zuglói Ifjúsági Centrumban is bemutatott.

Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent kötet az író korábban vezetett sétáinak tapasztalataiból állt össze. Zubreczki Dávid általában könyveiben olyan helyszíneket mutat be, amelyekről az ember nem is gondolná, hogy érdekességeket rejtenek, így Zugló egyik központi helyéről szóló sétájának címe is az volt, hogy Nincs itt semmi látnivaló.

A könyvbemutatót Háhn-Zágon Zsuzsanna alpolgármester nyitotta meg, aki elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy máltai utazása előtt több útikönyvből összeválogatott magának egy saját útvonalat, amit egy kezdetleges sétakönyvnek tart.

„Manapság egyre népszerűbbek a városi és tematikus séták hazánkban is, egyre több ember keresi a látnivalókat itthon is. Ebben a sorban érdekes Zubreczki Dávid Örs vezér terét bemutató könyve. Sokak számára az Örs csak egy átszálló pont a HÉV és a metró között, a könyv azonban felfedezteti velünk a tér történelmi rétegeit, megmutatja, hogy hogyan vált az egykori kültelki kereszteződésből Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, a bolgárkertész telkekből az ötvenes évekbeli lakótelep, vagy a panelrengeteg. A hetvenes évek fejlesztése és a metró kiépítése nyomán az Örs vezér tere a főváros keleti kapujává vált, ahol a múlt és a jelen ma is együtt él”- zárta gondolatait az alpolgármester.

A könyvbemutatón kiderült, hogy milyen kincseket rejt az Örs vezér tere, amely a mai Kerepesi út – Fehér út – Nagy Lajos király útja kereszteződésében jött létre, és ugyan még nem ezen a néven, de már évszázadokkal korábban is – ha nem is pontosan a mai helyén -, de egy fontos közlekedési csomópontként funkcionált.

A megannyi érdekes információ közül nehéz néhányat kiemelni – emiatt is érdemes a képekkel teli, gördülékeny, történelmi sztorikkal teli kötetet elolvasni -, de például az kifejezetten érdekes, hogy a Kerepesi út nyomvonala már a bronzkorban is fontos útvonal volt. A Kerepesi út folytatása az Erzsébet híd lábánál ér véget, ahol egy római kori erődnek a maradványai találhatók.

„Az Örsön áll Budapest első panelháza 1956-ból, ami valódi magyar panel, a Műegyetem szakemberei fejlesztették ki. A szocreál idején épült, követi a szocreál stílust szép mintázata van”- mutatta a ház képét Zubreczki Dávid. A Füredi utcai lakótelep is ikonikus része a tér környékének – érdekes, hogy a mai napig utcaként szerepel, pedig ez egy kétszer két sávos út, de az utca Rákosfalva falu jellegéből maradt meg – magyarázta a szerző.

Zubreczki Dávid ismertetése szerint ez a lakótelep Budapest egyik legjobb lakótelepe, ami annak köszönhető, hogy nagyon jó építészek tervei alapján épült.

„Nagyon szeretem ezt a városközpontot, amit Vadász György, Ybl-díjas építész tervezett, sok helyen megidézi a falusi vagy inkább kisvárosi utcákat. Nem unalmas lepényépületet tettek le, hanem ha mással nem, legalább az ereszek játékával éltek, ezekben ez épületekben megjelenik a fa, az üvegtégla, a kerámia. A lakótelepnek van még egy óriási előnye, hogy ide megépült a metró. Valójában mindegyik lakótelepet metró eléréssel terveztek, de többségében ez nem valósult meg, a Füredi utcai lakótelepen viszont igen.”

De hibák is akadtak a tervezés során, mesélte az író. A harmincas években egy olyan nyomvonalat jelöltek ki, mely összekötötte a Fehér utat az Örs vezér útjával, az utóbbi a mai napig megvan, csak egy négyszáz méter hosszú házat keresztbe felhúztak a nyomvonalon.

Szó esett az ikonikus gombáról is, amely építéséről is bemutatott korabeli felvételeket, valamint a szerző kitért a Sugár igényes eredeti külső- és belsőépítészetére is.

De honnan származik az Örs vezér tere név?

„Először a harmincas években jelent meg az Eörs vezér tere név, van hozzá egy Eörs vezér útja, mint a Fehér út folytatása. Amikor sétáimon, előadásaimon megkérdezem, hogy ki volt Eörs vezér, az azonnali válasz az, hogy a hét vezér egyike, de amint megkérem, hogy sorsolják fel a hét vezért, kiderül, hogy nincs a sorban”- mesélte az író. „A magyar történelemnek van B-változata is, így a hét vezérből is, csak Kond az, aki mindkét névsorban szerepel. Mivel az Anonymus-féle hét vezér került a Hősök terére, Eörs vezér kimaradt a sorból, de ettől függetlenül ezeknek a vezéreknek is ápolták az emlékét.”

Az említett rövid történetek csak morzsák Zubreczki Dávid könyvéből, amelyben még számos történelmi és a jövőt érintő érdekességet fedezhet fel az olvasó a térről és környékéről.