A kamaszkor nehézségeiről, főként az önsértés és az öngyilkosság megelőzésének lehetőségeiről tartottak három alkalommal egy-egy napos képzést a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakemberei a zuglói védőnőknek, iskolai szociális segítőknek, iskolapszichológusoknak a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. (ZKNP) és Zugló Önkormányzata szervezésében. Baranyai Blankával, a Kék Vonal Gyermekvédelmi programvezetőjével beszélgettünk a képzés lényegéről.

Kezdetben csak egy képzési napra kaptak felkérést, de akkora volt az érdeklődés, hogy összesen háromszor, alkalmanként közel húsz-húsz szakembernek adták át a tapasztalataikat és módszertani anyagaikat. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány alapvetően gyerekeknek és 24 év alatti fiataloknak, de a gyermekekért aggódó felnőtteknek, szülőknek, szakembereknek is segítenek telefonon keresztül.

„A kamaszkor az élet különleges, ám rendkívül sérülékeny időszaka. A képzésen részt vevő szakemberekkel közösen vizsgáljuk meg a serdülőkort és annak normatív kríziseit. Ebben az életszakaszban a test alapvető átalakuláson, intenzív hormonális változásokon megy keresztül: a gyermekeknek hirtelen lányból nővé, fiúból férfivé kell válniuk. A folyamat szerves része a szülőkről való természetes leválás és az önállósodás, ami önmagában is megterhelő” – magyarázta Baranyai Blanka. Hozzátette, ha ehhez olyan negatív életesemények társulnak, mint egy közeli hozzátartozó elvesztése, a szülők válása, egy hirtelen iskolaváltás vagy költözés, esetleg iskolai bullying, családon belüli bántalmazás vagy abúzus, az jelentősen megterhelheti a fiatal lelki egyensúlyát. Ilyenkor előfordulhat, hogy a belső feszültség önpusztító gondolatokban vagy akár öngyilkossági késztetésekben ölt testet.

„A kamaszkor velejárója egyfajta időtlen megélés: amikor valami fájdalmas történik, gyakran érzik úgy a Lelkisegély-vonalhoz fordulók is, hogy az fájdalom soha nem ér véget” – a szakember hangsúlyozta, hogy a felelős felnőtteknek értő figyelemmel kell kísérniük a serdülőket, hogy komolyan vegyék a nehézségeiket és jelzéseiket, hogy segíthessenek kimozdítani őket ebből a beszűkült tudatállapotból.

„A legfontosabb feladatunk, hogy meghalljuk a segélykéréseket, amelyek gyakran humorba csomagolva vagy esetlen gondolatok formájában törnek felszínre. Merjünk nyíltan rákérdezni ezekre, és tudjuk, mi a teendő ilyenkor: hogyan építsünk valódi párbeszédet egy negatív gondolatokkal küzdő fiatallal. Képzésünk alapvető célkitűzése éppen ez, hogy a gyerekek körül lévő szakemberek el tudják sajátítani a segítő beszélgetés módszertanát és a hatékony támogatás eszközeit.”

Az 1993 óta működő gyermek lelkisegély vonal legfőbb eszköze a segítő beszélgetés, és ezt a tudást adták át a ZKNP-nél zajló képzéseken, illetve kitérnek arra is, hogy egy akut öngyilkossági krízishelyzetben mit tudnak tenni. A résztvevők megismerték az Alapítvány Öngyilkosság prevenció az intézményben címet viselő protokolját, ami a későbbiekben is segítségükre lesz.

„A lelkisegély-vonal tapasztalatai alapján az önsértés és az öngyilkossági gondolatok előfordulása a fiatalok körében a 2020-as évektől kezdődően ugrásszerű növekedést mutat. Míg 2020-ban éves szinten nagyjából 300 ilyen jellegű megkeresést fogadtunk, mára ez a szám megközelíti a kétezret. Különösen aggasztó jelenség, hogy ezek a problémák ma már a tíz év körüli korosztálynál is megjelennek” – magyarázta a szakember.

„Tapasztalataink szerint a szülők reakciója nagyon eltérő lehet, amikor felfedezik, hogy gyermekük mentálisan nincs jól. Vannak olyanok, akik természetes módon megijednek, megjelenik egy nagyon erős féltés, amit nagyon fontos, hogy meg tudjanak fogalmazni a gyermekük felé” – hangsúlyozta Baranyai Blanka. „Gyakran találkozunk azzal a véglettel is, amikor a környezet elbagatellizálja a fiatal nehézségeit, „kamaszkori hisztinek” bélyegezve a viselkedést, vagy azzal hárítva, hogy a gyermek “fel akarja hívni magára a figyelmet”. Azonban fontos hangsúlyoznunk, hogy a figyelemre való igény minden esetben jogos, és valamilyen hiány, nehézség, feldolgozásra váró probléma vagy állapot van a háttérben, amivel egyedül nem tud megküzdeni az érintett gyermek, és ráadásul nem tudja, hogy ki az a felnőtt, akitől segítséget kérhetne. Felelős felnőttként a legfontosabb, hogy a gyermeket is bevonva, vele közösen keressünk külső szakmai segítséget. Ez jelenthet egyéni pszichológusi támogatást a fiatalnak, de ugyanilyen fontos lehet a családterápia is, ahol az egész család együtt dolgozhat a megoldáson. Emellett a szülőknek maguknak is érdemes segítséget kérni, hogy jobban értsék és bírják ezt a nehéz időszakot. Bizonyos esetekben pedig szükséges a pszichiátriai kivizsgálás, ami feltárja, hogy mennyire súlyos az öngyilkossági szándék, így több szakember együttműködésével megelőzhetőek ezek a krízishelyzetek.”

Baranyai Blanka kiemelte még, hogy a képzés azért is jelentős, mert így a gyermekekkel foglalkozó szakemberek módszereket kapnak arra is, hogy az önsértés, öngyilkossági gondolatok jelenségéről gyerekcsoportokkal is tudjanak közösen gondolkodni, ne maradjon ez tabutéma.

„Így megszüntethető a szégyenérzet, feloldhatóak az ehhez kapcsolódó stigmák, melyek megakadályozzák a legtöbb érintettet, hogy segítséget kérjen, hisz a legfontosabb, hogy egy gyerek se maradjon egyedül ezekkel a nehézségekkel- zárta a beszélgetést a szakember.”

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonala a 116-111-es telefonszámon ingyenesen, anonim módon hívható éjjel-nappal.