Egy zuglói gimnáziumban alakult a Malacka és Tahó néven elhíresült „szalonnazenekar” harminc évvel ezelőtt. Az ironikus szövegeiről ismert alternatív együttes immár őskövületnek számít a hazai zenei életben.

„Hogy is kezdődött?”– kérdezett vissza Borovitz Tamás, az együttes alapítója és frontembere. „Akkoriban gimisként mi is faltuk a zenét. A rendszerváltás korában, illetve közvetlenül utána vagyunk, amikor „tombolt” itthon az underground zene. Mi is URH-k, Kontroll Csoportok, Sziámik, Európa Kiadók, Balatonok vagy Bizottságok akartunk lenni. Ennek megfelelően úgy kezdtünk, hogy csak ilyen zenéket játszottunk.”

Borovitz Tamás akkor már három éve leérettségizett a zuglói Teleki Blanka Gimnáziumban. Egyik osztálytársának az öccse, Barkóczi Balázs azonban még mindig telekis volt. Így kezdődött a közös zenélés, és adta magát, hogy 1996. május 3-án az első koncertjüket is a zuglói alma mater dísztermében tartsák.

„Már sokszor kérdezték tőlünk, hogy honnan ez a furcsa név, mi pedig minden alkalommal megpróbálunk valami frappáns válasszal előrukkolni. Most is így teszek. Tehát nem tudom, hogy miért, csak úgy jött ez a név. Biztos belejátszott az is, hogy gimis korunkban még kapható volt a könyvesboltokban a Malacka és a Tao (Benjamin Hoff könyve), amely alapot adott a humorra. Viccesek akartunk lenni, és azt vettük észre, hogy végleg rajtunk maradt a Malacka és a Tahó név.”

A gimnáziumi együttes a kezdeti, majd három évig tartó undergroundkalandozás után saját számokat kezdett játszani. De már nem az alapító (telekis) tagokkal, akik közül mindössze Borovitz Tamás maradt. A zenéjükre a kezdeti tapogatódzást követően egyre inkább az ironikus, néha csípős humorú nyelvezet volt a jellemző. Amihez a saját bevallásuk szerint egy „pork and roll” ritmusvilág járult.

„Lehettünk volna profi zenekar is. 2006-ban, amikor döntőbe jutottunk a Magyar Rádió Humorfesztiválján, minket is felkapott a sajtó. Szerepeltünk az akkor még főműsoridőben sugárzott Fábry Show-ban, meghívtak az összes fesztiválra, és komoly lemezkiadóval is leszerződtünk. Mi azonban nem ezt az utat választottuk. Mindnyájan amatőrök voltunk, akik a civil élet mellett zenéltünk, így az állandó turnék, koncertek, bulik nem fértek bele az életünkbe. Harminc év után is amatőr formáció vagyunk. De azért nagyon örülünk, ha sokan jönnek a koncertjeinkre.”

Malackáék a harmincéves jubileumra új lemezzel rukkolnak majd elő. Erre egyébként tíz éve volt példa MalacHÚSz néven, korábban ötévente jött ki egy-egy új albumuk. 

„Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy ilyen idős korban is képesek lehetünk-e megújulásra. Mi nagyon igyekszünk, a György Andi zenésztársammal közösen készített számok nagyon tetszenek nekünk. Idén valószínűleg a megszokott négy-öt helyett jóval több koncertünk lesz, így alkalmunk nyílik majd tesztelni az új dalainkat.”

Harminc év alatt sok minden történik egy zenekarral. A Malacka és a Tahó útja is rögös volt. 2021-ben meghalt az egyik tagjuk, Kandeh Evelyne, de nagyon szép pillanatokat is megéltek együtt, például, mikor az együttes alkalmi énekese, Burszán Vera anyakönyvvezetőként levezette a zenekarvezető Borovitz Tamás esküvőjét.

„Amikor húszévesek voltunk, nem gondoltam volna, hogy a harmincat is megérjük. Most, hogy mindez megtörtént, már a harmincötödik sem tűnik annyira elérhetetlennek.”