A Stefánia palota épülete az arisztokrácia zártkörű nyári kaszinójaként nyílt meg 1895-ben Park Klub néven. Az ötletgazda báró Atzél Béla, a korabeli Pest társasági életének központi alakja, a neobarokk stílusú palota tervezője a főúri körök kedvelt építésze, Meinig Artúr volt.
A klub alapszabálya szerint célja a „magyar társadalom művelt osztályainak kellemes érintkezési központot nyújtani, kizárván testületi működésének köréből minden politikai vagy felekezeti jellegű tevékenységet.” Mintája az angol klubélet volt, de a Park Klubban hölgyek is tagok lehettek, sőt női igazgatója is volt az intézménynek báró Dániel Ernőné személyében. A tagfelvételhez két régi klubtag ajánlása kellett, ezek után a választmány titkos szavazással döntött. Az igen-nem szavazat leadásához golyókat –feketét és fehéret – használtak, innen ered a kigolyózni szavunk. A tagoktól elvárták a feddhetetlen előéletet, a viselkedési szabályok között pedig kizáró okként szerepelt a botrányokozás vagy az iszákosság.
A főúri körök kedvelt építésze volt a tervező
A Szászországban született Meinig Artúr a századforduló táján sokat tevékenykedett Magyarországon, főleg az arisztokrácia kérte fel palotáinak megtervezésére. Az ő műve többek között a tiszadobi Andrássy-kastély, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár központi épületeként szolgáló egykori Wenckheim palota, valamint a Múzeum utcában álló Károlyi-Csekonics palota is.
A Park Klub főbejárata az elegáns Stefánia útról nyílott, a fogatok a hátsó traktusnál, a mai Zichy Géza – akkor Pálma – utca felől hajthattak be. A fogadótérből széles márványlépcső vezetett fel a 21 méter hosszúságú, 11 méter belmagasságú, márvánnyal és arannyal díszített bálteremhez. A bálteremből a Stefánia út felé a szabad erkélyre lehetett jutni, átellenben a Zichy Géza utca felé eső részen a félkör alakú téli kertet helyezték el. A világítást már a megnyitáskor is elektromos áram szolgáltatta, minden helyiséget gőzzel fűtöttek.
Angolkert övezte a palotát
Külön férfi és női szalon, könyvtár dohányzó, olvasó- és kártyaszoba, sőt borospince is volt az épületben, a fényűző berendezést maga Atzél báró rendelte meg Londonból. A bálok mellett rendeztek az épületben diplomáciai fogadásokat, délutáni tea-partykat, sőt esküvőket is. A palotát 4000 négyszögöles angolkert övezte, melyben egy kisebb tó, mesterséges barlang, vízesés is helyet kapott. A park közepén három teniszpálya várta a sportolni vágyó arisztokrata urakat és hölgyeket. A tavon nyáron csónakázni, télen korcsolyázni lehetett.
A Park klub vendége volt több ízben Ferenc József és Sisi császárné, illetve a névadó Stefánia hercegnő, Rudolf trónörökös özvegye. A magyar főúri családok közül állandó vendégek voltak az Andrássy, Esterházy, Festetics, Széchenyi család tagjai. A Park Klub 1945-ben a Szövetséges ellenőrző Bizottság székhelye volt, 1947-ben a Magyar Néphadsereg klubjaként a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe került.
