A TID, vagyis a Tour International Danubien története 1956-ban kezdődött, néhány lelkes vízitúrázó kezdeményezésére. Az eredetileg Pozsony és Budapest között rendezett túra az évtizedek során Európa egyik legismertebb vízitúrájává nőtte ki magát, ahol a 150-200 résztvevő Németországtól egészen a Duna-deltáig követheti a folyót.

Idén a zuglói önkormányzat római-parti üdülője adott otthont két napra a vízitúrázóknak: sátrakban laktak, bográcsos vacsora és zenei program várta őket, amit másnap sétahajózás és városnézés követett.

A résztvevők végig jó időről számoltak be, de egy ilyen hosszú túra mindig tartogat meglepetéseket. Egy ausztriai zsilipelés alkalmával sikerült öt hajónak is felborulnia és elsüllyednie a nagy szélben keletkezett méteres hullámokban. Ilyenkor úsznak a cuccok és elvesznek a tárgyak, de a legénység nem sérült meg, és a hajókat is kihúzta egy tűzoltóhajó.
A táborban a sátra mellett pihenő Gerhard Németországból érkezett a túrára; neki ez az ötödik alkalom, hogy végigevezi a 10 hetes, 2350 kilométeres túrát. Hatalmas, színes esernyő van rögzítve a kajakjára; mint elmondta, ez három szempontból is praktikus felszerelés: véd az eső ellen, véd a nap ellen, és ha a széljárás kedvező, vitorlaként használja, amitől a kajak szupersebességet tud elérni.

A metálfekete, modern kajakja mellett pakolászó Frank szintén Németországból érkezett, négy évig gyűjtögette a szabadságait, hogy a teljes szakaszt teljesíthesse. Megmutatta nekünk az eddigi több mint ezer kilométer nyomait a kajakján, szinte büszkélkedett a markáns karcokkal és apróbb zúzódásokkal a hajótesten. Állítása szerint kétszer is sikerült tengeralattjáró módba váltani a hajót, és úszásra cserélni az evezést a nagy szél miatt, de ezek a kalandok láthatóan csak fokozták a lelkesedését.
Persze nem kötelező a túra egészét végigevezni, hisz nem sokaknak adatik meg 10 hét szabadidő. Egy hétre vagy kisebb szakaszokra is csatlakozhatnak a résztvevők.

A túra jellegzetessége, hogy nem verseny, hanem közösségi élmény, ahol a barátságok, kulturális találkozások és a vendéglátó településekkel való kapcsolatok éppolyan fontosak, mint maga az evezés.

 

Az eseményről filmet is forgattunk: