Rutkai András, a Zuglóban élő író kiváló ötletnek tartja a Smankerli Cukrászda és Kávézó KULT/TORTA kezdeményezését, emiatt örömmel fogadta el a felkérést, hogy május 13-án, 17 órakor bemutassa „A péceli oroszlán és más családi történetek” című novellás kötetét az érdeklődőknek. A kötet a Rutkai család történetét mutatja be, melyben szó esik a nagynéniről, Ruttkai Éváról is.

Hogyan került Pécelre egy oroszlán?

Pécelre úgy kerül egy oroszlán, hogy némi családi perpatvar és nyissz-nyassz után egy laza reinkarnációs fordulattal Mazsola Tibor péceli vízvezetékszerelő mint az állatok királya jelenik meg az Ibolya utcában. A többi tanulságos, elgondolkodtató, mulatságos, vérfagyasztó és burleszk részletet a kedves olvasó megtalálhatja a kötetben.

Milyen terheknek és szépségeknek van kitéve az ember, ha híres művészek családjába születik, mint ahogy Önnel is ez történt? Az Ön leszármazottai mennyire vitték tovább ezt az örökséget?

Életem egyik nagy élménye volt, hogy édesapám, Rutkai Ottó (a Madách Színház igazgatója 1964 és 1972 között) bemutatott Illyés Gyulának és feleségének, a varázslatos Flóra asszonynak. Az Illyés házaspár megnézett egy előadást a Madách Színházban, és utána az igazgatói páholy előtt beszélgettek apával A kegyenc című darab bemutatójáról. Én, a 18 éves kamaszfiú félszegen billegtem egyik lábamról a másikra, és legjobb tudásom szerint mosolyogtam. Aztán hazafelé apa csendesen tanácsolta: „Fiam, jegyezd meg, hogy sohase te nyújtsd elsőnek a kezed, ha bemutatkozol egy hölgynek, vagy üdvözlöd!”El is határoztam, hogy legközelebb, ha találkozom Flóra asszonnyal, nagyon fogok vigyázni, igyekszem helyrehozni a súlyos hibámat. Sajnos nem volt legközelebbi találkozás.

Nagynéném, Ruttkai Éva csodálatos színésznő és figyelmes, kedves családtag volt. Örök élményt jelentett, ha néha-néha csak egy picit is tudtam neki segíteni, sétáltatni a kutyát (Bagót), vagy bevásárolni apróságokat.

Lányom, Rutkai Bori évek óta sikeres koncerteket ad a zenekarával, a Rutkai Bori Bandával a gyerekeknek. Elég rendszeresen jövünk-megyünk együtt a városban, és szinte minden alkalommal előfordul, hogy egyszer csak hallunk egy gyerekkiáltást: „Szia Bori!” és máris rohan felénk egy ifjú rajongó. Előfordult már, hogy lányom népszerűsége miatt meglepő ajándékot kaptam. Balatonfenyvesen beültünk egy étterembe ebédelni, és láttam, hogy a fiatal pincérlány szeme kikerekedik, mikor Bori rendelt rántott sajtot. Aztán, amikor hozta az ételt, megjegyezte: „De jó, Bori, hogy jöttél Fenyvesre!” A pincérnő elém rakta a négysajtos pizzát, és bizony a mozzarellából olyan nagy adagot kaptam, hogy lelógott a tészta szélén!

Mi várható a Smankerliben?

A Smankerliben május 13-án délután 5 órakor kezdődik a KULT/TORTA. Beszélgetni fogunk a kötet születéséről, és a kötetben szereplő néhány novella felolvasásával érintünk majd fontos kérdéseket – többek között – a magyar űrhajózás jövőjét, a magánhangzók lázadását, a történelmi igazságot az I. világháború kitöréséről (tudniillik a hadüzenetet a szerbeknek nem I. Ferenc József írta, hanem a nagymamám).

Manapság min dolgozik?

Jelenleg az újabb kötetem novelláin dolgozom. A válogatásban szerepelni fognak az eddig még meg nem jelent családi kalandok a Rutkai / Ruttkai família legendáriumából. Azok a históriák kerülnek a könyvbe, melyek 1914 és 2050 között történtek, vagy történhettek volna, illetve majd történnek.