Rimanóczy Gyula a hazai modern építészet egyik legjelesebb képviselője több szálon is kötődött Zuglóhoz. A nagyváradi építészcsaládból származó mester a kor uralkodó közízlésével szembe menve a modern építészet mellett kötelezte el magát. Jó ideig nem volt könnyű dolga, a konzervatív pályatársak támadásainak kereszttüzében dolgozott. A fordulatot pályáján az hozta el, hogy a szentszék is kiállt egyik merész, formabontó templomterve mellett.
Rimanóczy 1903-ban született Bécsben. A családnak nem volt semmilyen osztrák kötődése, de édesapja akkor épp a császárvárosban végezte egyetemi tanulmányait. 1920-24 között volt a budapesti Műegyetem hallgatója, majd fiatal építészként több építészirodánál is dolgozott. Akkoriban édesanyjával a Szent Domonkos – ma Cházár András – utca 7. szám alatt laktak. 1929-ben megnősült, feleségül vette Eugene Foucault, franciaországi külkereskedelmi tanácsos Yvonne nevű leányát. Ugyanebben az évben az építészkamara is tagjai sorába fogadta, így már önállóan tervezhetett.
Első templomtervét hatalmas viták kísérték
1931-ben kérte fel a budai ferences rend, hogy tervezze meg pasaréti templomukat és a hozzá csatlakozó rendházat. A templom tervei körül évekig tartó vita bontakozott ki, a fogadtatás nem volt pozitív, Rimanóczynak meg kellett küzdenie az uralkodó konzervatív építészeti felfogással, amely különösen az egyházi épületek tekintetében tűnt egyeduralkodónak. Kiváltképp az a Petrovácz Gyula támadta, aki építészként a Kassai téren álló Herminamezői Szentlélek plébániatemplomot jegyzi. Petrovácz, aki országgyűlési képviselő is volt, rendszeresen intézett kirohanásokat a fiatal modernek ellen. Rimanóczy pasaréti templomtervét „szovjet-stílusúnak” minősítette, egyszer a képviselőházban pedig odáig ragadtatta magát, hogy Senki Jánosoknak nevezte az új generáció feltörekvő építészeit.
Közben az új építészetre különösen fogékony Tér és Forma című folyóirat rendszeresen méltatta Rimanóczy különféle pályázatokra benyújtott terveit. A Petrováczcal vívott csatározásból is jól jött ki: neve országosan ismert lett. A templom megépítése mellett még a szentszék is exponálta magát, így nem volt többé akadálya, hogy a főváros megadja az építési engedélyt. Az elkészült templomot 1934-ben Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte fel. Évekkel később a Pasaréti tér rendezésére, és a téren álló buszvégállomás megtervezésére is Rimanóczy kapott megbízást.
Egyik legjelentősebb műve a Bosnyák téri templom
1933-ban önállósult, több családi villát is tervezett Budán. Részt vett az építészeti szakmai közéletben is, nagy szerepe volt abban, hogy sikerült elérni: az állami megrendelésű, közpénzből megvalósított építkezéseket nyilvános tervpályázat előzze meg. Így nyerte el 1935-ben Hönsch Lászlóval közösen a Postás Nyugdíjas Otthonra (Cházár András u.6.) kiírt tervpályázatot, 1937-ben pedig az akkori idők legjelentősebb középületének, a Dob utcai fővárosi Postaigazgatóság és Erzsébet távbeszélőközpontnak a tervezését. Ez utóbbi munkája ma is bravúrosnak számít: egy rossz adottságú, szűk belvárosi telken, különleges igényeket támasztó épületet kellett megterveznie. Külön kihívás volt, a 41 méter hosszú, egybefüggő kapcsolóterem belekomponálása az épületbe.
A negyvenes évek első felében készítette el a Bosnyák téri templom terveit. Kevéssé ismert, hogy a tervpályázatra két tervet is benyújtott, egy romantikus, erdélyi templomokra emlékeztetőt, és egy merész, parabolikus vasbetonkupolás változatot. A pályázatot az első verzió nyerte meg, az építkezés el is kezdődött, a háború miatt azonban leállt. Végül csak 1946 augusztusában szentelték fel, de így is csonka maradt az épület, a torony csak 2014-ben készült el.
Magántervezői karrierjét a háború megtörte, 1948-ban állami tervező-vállalatnál helyezkedett el. Ebben az időben főleg iskolákat és ipari épületeket tervezett. 1953-ban Ybl -díjat, 1955-ben Kossuth-díjat kapott a Műegyetem R-épületéért. 1955-ben a KÖZTI-nél elkészítette a Kacsóh Pongrác úti lakótelep beépítési tervét, majd két fiával közösen az Óbudai Kísérleti Lakótelep 620. számú épülettervét. Ez volt az utolsó munkája, 1958-ban, mindössze 55 évesen érte a halál.
