A Liget Klub igazi polgári egylet volt, fénykorát az 1910-es években élte. Tagságát befolyásos politikusok, vagyonos polgárok, istvánmezei villatulajdonosok és a kor vezető művészei alkották.
Az 1910-es évek elején, a Stefánia út környékén lakó háztulajdonosok és jómódú polgárok kis csoportja megalakította a Városligeti Szomszédok Asztaltársaságát. A 80 tagú társaság péntekenként a Stefánia úti Corso kávéházban (korábban Thököly, ma Szaletly étterem) gyűlt össze kávézni, beszélgetni, politizálni, megvitatni a környék és a főváros fejlődésének ügyes- bajos dolgait. Az alapító tagok között volt Röser János, a Röser-féle felsőkereskedelmi iskola és internátus alapítója (Thököly út 69.), Czettel Gyula, a törvényhatóság köztiszteletben álló veteránja, Hein János, a neves tájkertész és Lévai Lakos Lajos kályhagyáros.
Asztaltársaságból polgári klub
1913-ra az asztaltársaság létszáma annyira megnőtt, hogy elérkezett az idő egy polgári egyesület megalapítására. A Liget Klub elnöke dr. Márkus Jenő székesfővárosi tanácsnok (Márkus József főpolgármester fia) lett, akinek az Abonyi utcában volt villája. Legfontosabb céljuknak tekintették a Városliget és környéke fejlesztését. Székhelyük továbbra is a Corso kávéház volt, de most már a Thököly út 80. számú ház teljes első emeletét bérbe vették. Eleinte péntekenként tartottak társas összejöveteleket, melyeken részt vettek a családtagok is, később kedd délutánonként külön teazsúrt rendeztek a hölgyek részére.
A klubéletről így számolt be 1925-ben az Újság című lap: „Itt nincsenek hazárd kártyacsaták, zajos dáridók. Meghitt, kedves életet él a klub, amelynek bolthajtásos termeit valami lebilincselő, valami különösen vonzó, régies hangulat üli meg. Csütörtök esténkint van a férfi társasvacsora. Közéletünk számos közismert személyét látjuk ilyenkor az asztal mellett. Ezeken a társasvacsorákon vitatják meg az aktuális közgazdasági és városi kérdéseket. E viták magas szellemi színvonala széles körök elismerését és tiszteletét szerezte meg a klubnak. A szombati estéket a családi összejöveteleknek szentelik.”
Várospolitikai kérdésekkel is foglalkoztak
Megalakulása után egy évvel a Liget Klubnak már 225 tagja volt. A klub már működése kezdetétől részt vállalt a környék lakosságának érdekeit érintő mindennemű társadalmi, közművelődési és várospolitikai kérdés megvitatásában. Kezdeményezték például, hogy a Széchenyi Gyógyfürdő mellett létesüljön strandfürdő-uszoda. Állandóan napirenden tartották a Thököly úti vasúti átjáró, azaz a halálsorompó megszüntetésének ügyét. Több összejövetelükön szóba került, hogy Zuglóban, a nyári időszakban szinte elviselhetetlen a por, „ami nem csak a lakosság egészségére ártalmas, hanem tönkreteszi a környéken a nagy anyagi áldozatokkal létesített kerteket.” Javaslatukban szorgalmazták egyrészt a gyakoribb locsolást, másrészt a „gépkocsik menetsebességének csökkentését.”
Ezek mellet számos jótékonysági, emberbaráti akcióhoz csatlakoztak. Az első világháború kitörését követően az orvos tagok a klub helyiségében ambulanciát rendeztek be, az ügyvéd tagok jogvédő és tanácsadó irodát létesítettek. Rendszeresen gyűjtöttek élelmiszert, ruhát és pénzt a katonák családjainak. Telente meleg öltözetet küldtek a fronton harcolóknak.
Az új otthon
Egyre növekvő népszerűségük és taglétszámuk a vezetőséget arra ösztönözte, hogy a klubélet céljaira alkalmas új otthonról gondoskodjon. 1915 végén részvénytársaságot alapítottak, és egyéni jegyzésekkel gyűjtötték össze azt az összeget, amelyből meg tudták vásárolni a Thököly út 78. alatti ó-német stílusban épült Schweiger-féle villát. A klubházat gyönyörű virágdíszben pompázó kert övezte, a fényesen kivilágított teraszokon nyári estéken élénk társasági élet folyt. A kor olyan hírességei is tagjai voltak a Liget Klubnak, mint Beöthy László színházigazgató, Erdélyi Mór fényképész, Gundel Károly vendéglős, Hein János műkertész, Lányi Dezső, Rákos Manó, Ligeti Miklós és Zala György szobrászok, Róth Miksa üvegfestő és Weingruber Ignác kávés.
Az 1930-as években a gazdasági válság a Klubot is utolérte. A Stefánia út veszített hajdani varázsából, a villák, paloták tulajdonosainak egy része tönkrement, nem egyszer gazdasági kényszerűségből eladták ingatlanaikat, elköltöztek a környékről. Távozásukkal értelemszerűen fogyott a Liget Klub tagjainak száma is. A vezetőség mindent megpróbált, hogy a Klub házát megmentsék. Tetemes hitelt vettek fel, de ez sem bizonyult elegendőnek. Az adósságot nem tudták törleszteni, így 1935-ben kénytelenek voltak a klub épületét 80.000 pengőért eladni a Magyar- Olasz Banknak. Az új tulajdonos lebontatta a hajdani Schweiger –villát, helyére a ma is a Thököly út 78. szám alatt álló modern bérházat építtette fel.
