Zuglónak nemcsak a bolgár kertészvilág az öröksége, hanem az is, hogy a korábbi évtizedekben számtalan gyümölcsfát neveltek kertbarátok a zuglói kertekben.
A 70–80-as években még sokkal több fehéren, rózsaszínen virágzó, a tavaszt köszöntő gyümölcsfa volt a kertekben, majd ezeket a permetezési igény és sok más – vélt vagy valós – szempont alapján felváltotta a gyep, illetve az örökzöldek, a tuják monoton világa.
A zuglói kertekben azonban nagyon is jól érzik magukat a gyorsan felmelegedő homokon a gyümölcsfák. Ha megfelelő tápanyagot és vizet adunk nekik, akkor jelentős összeget takaríthatunk meg azzal, hogy nem a piacon vásároljuk meg a gyümölcsöt, hanem otthon termeljük meg.
Ráadásul a boltokban és piacokon kapható gyümölcsök jelentős része több ezer kilométert utazik, így kifejezetten klímatudatos döntés, ha a hosszú ellátási láncokat néhány kerti lépéssel váltjuk ki.
Természetesen a porzópárok kiválasztása vagy az alanyhasználat némi utánajárást igényel, de érdemes tanulni, mert számtalan olyan gyümölcsfajta létezik, amelyet könnyen megtermelhetünk a kertjeinkben.
Nemcsak almáról, körtéről, barackról vagy szilváról van szó, hanem sok más fajról és fajtáról is, amelyek már most is megtalálhatók Zuglóban, és amelyeket érdemes lenne több kertbarátnak is kipróbálni. Ilyen például a füge, a kivi, a datolya vagy a mézalmácska.
A gyümölcsfákat kora tavasszal szabad gyökerű, konténeres vagy földlabdás formában is lehet ültetni. A képen egy földlabdás, közel tízéves gyümölcsfa látható, amely jól mutatja, hogy a mai kertészeti technológia lehetővé teszi, hogy a legdrágábbat szerezzük be: az időt.
Kevés ennél jobb és bölcsebb befektetés van, mint amikor az ember gyümölcsfát tervez és ültet a kertjébe.
A 2026-os tavaszon minden kertbarát zuglói lakosnak azt kívánom, hogy egy-egy gyümölccsel legyen gazdagabb az idei tavasza és nyara.
