A közel húsz esztendőt megért, a Várkert Bazár területén kialakított Budai Ifjúsági Park az 1980-as évek elejére életveszélyessé vált. 1981-ben a KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére a Fővárosi Tanács az egykori városligeti Iparcsarnok helyén álló BNV pavilon ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött. Ezt követően Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész tervei alapján megszülettek az új 5500 nm-es épületterv első vázlatai.
Az új ifjúsági szabadidőközpont létrehozásának célja a korabeli újságcikkek szerint az volt, hogy a 16-30 éves korosztály számára kulturált szórakozási lehetőséget biztosítson. Az ország éppen aktuális gazdasági nehézségeinek csúcspontján a rendelkezésre álló pénz azonban nem volt elegendő a nagy belmagasságú, mintegy 45 ezer köbméter térfogatú csarnok egészének átépítésére, ezért kompromisszumos megoldásként az épület felső szintjén a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti kiállítása kapott helyet. A beruházás mintegy 110 millió forintra rúgó költségét a Fővárosi Tanács és a Közlekedési Minisztérium közösen állták.
Pecsának becézték a látogatók
A Petőfi Csarnok 1985. április 27-én nyílt meg a Karthago együttes koncertjével. A néhány nappal korábbi hivatalos átadáson az MSZMP főtitkára, Kádár János is tiszteletét tette. A Csarnok az akkori viszonyok között korszerűnek számító hang- és fénytechnikai berendezéseket kapott, a nagyterem folyamatos levegőcseréjét pedig hatalmas szivattyúk biztosították. Belsőépítészeti kialakítása a kezdetektől élénk viták kereszttüzében állt: a nyers beton falakkal éles kontrasztot képeztek a népművészeti ihletettségű, tulipános-madaras motívumokkal díszített piros ajtók. A 2500 főt befogadó nagyterem mellé kisebb klubszobákat is építettek, ahol a kor népszerű pop-és rock zenekarainak rajongói klubjai működtek. Az épülethez egy 6000 fős szabadtéri koncerthelyszín csatlakozott, a hatalmas színpad fedésének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája volt. Az új ifjúsági központ rendkívül gyorsan népszerű lett a fiatalok körében, ami érthető, hiszen akkoriban nem volt más hasonló méretű koncerthelyszín a fővárosban. Néhány hónappal a megnyitó után már becenevet is kapott a látogatóktól: ekkortól egész Budapesten PECSA-ként emlegették a kulturális centrumot.
Mindenki fellépett a Pecsában, aki számított
A szabadidőközpont műsorkínálata változatos vált, igazán kedveltté azonban a koncertek tették. A Petőfi Csarnokban működése harminc éve alatt a rockzene szinte összes hazai és számtalan világsztárja fellépett. Rendszeres karácsonyi koncertet adott az Edda, illetve a Hobo Blues Band, teltházas események voltak a Tankcsapda, a Kispál és a Borz, az Ossian, a Pokolgép koncertjei. A külföldi sztárok közül megfordult a Pecsában a Nirvana, Robert Plant, az Asia, Joe Zawinul, Ian Garbarek, a Dire Straits, a Prodigy, valamint az ír kocsmazene halhatatlan zenekara, a Dubliners. A Trafó Kortárs Művészetek Háza megnyitása előtt a Petőfi Csarnok volt a kortárs tánc és színházi szcéna legprogresszívebb előadóinak otthona, itt mutatkozott be a hazai közönségnek a francia Frenák Pál társulata, valamint a Juronich Tamás vezette Szegedi Kortárs Balett.
2011-ben a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat az intézményt felszámolta. Néhány évig kisebb kapacitással, egy cég üzemeltetésében még működött, majd 2015-ben végleg bezárt, az épületet lebontották. Helyére – a Liget Projekt keretében – az új Nemzeti Galériát tervezték, az építkezés azonban a mai napig nem kezdődött el.
