Eredetileg egy horvát népcsoport, a sokacok ünnepe volt, mára Mohács és Magyarország egyik legmeghatározóbb programja lett a busójárás, amiről dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Központ igazgatója tarott előadást a Zuglói Horvátok Önkormányzata által szervezett farsangon, a Zuglói Nemzetiségek Házában.
A jelenlévők megtudhatták, hogy Mohács zárt negyedében a sokacok házról házra járva, termékenység-, egészségvarázsló rítusként tartották a busójárást, s akkoriban kizárólag fiatal, házasságkötés előtt álló férfiak lehettek busók és nem voltak kellékkészítő specialisták sem.
„Mindenki maga alkotta az álarcot, ami emberarcnyi méretű volt, nem akartak félelmetesek, például ördögök lenni, az volt a lényeg, hogy ne ismerjék fel őket. Emellett saját hímzett bundájukat fordították ki, azt vették fel és az állattartáshoz használt eszközöket tették magukra. Ilyen volt a marhakolomp, ugyanakkor kereplővel is zajt keltettek, úgy űzték el a telet, a rossz szellemeket”– taglalta az igazgató.
Volt idő, amikor tiltották a busókat, majd az 1930-as évektől kikerültek a város utcáira, a polgári karneválba, a farsangi felvonulásba szivárogtak be, végül turisztikai vonzerő lett a busójárás, ami mára hatnapos program, a mohácsiak identitásává vált.
„Most már megtiszteltetés busónak lenni, a lányok sokac népviseletben büszkén vonulnak, ami korábban elképzelhetetlen volt, nekik otthon kellet várniuk az álarcosokat” – mutatott rá az egyik lényeges változásra Dr. Csonka-Takács Eszter.
A szakember elmondta, a szintén nagyon népszerű babfőző fesztivál az egyszerű paraszti ételből nőtte ki magát. Reggel a parasztok a cserépedénybe tették a babot, a zöldséget, egy kis kolbászvéget, szalonnahéjat, felrakták szekérre, elindultak kapálni, amíg dolgoztak, megfőtt az ebéd.
„Az a lényeg, hogy egy oldalról kell tüzelni az edényt, amiben a hideg és a meleg helyet cserél, így készül az étel négy óra alatt” – ismertette a folyamatot.
Ilyen, a horvát szokásból indult program még a Dunai mosás és a Vince nap. Előbbi egyszerű háztartási tevékenység volt, most lehozzák a mosósulykot, a mosópadokat a padlásról, felvonulnak az utcán, talicskával viszik a ruhákat, és bemutatják, hogyan mosták a ruhát régen. Utána pedig fesztivált tartanak. Utóbbi okán kimennek a szőlőbe, megnézik a fürtöket, amik közé kolbászt, szalonnát akasztanak a minél gazdagabb termés reményében.
A Zuglói Horvátok Önkormányzatának elnöke, Bakóczi Dárázsecz Eszter lapunknak elmondta, igyekeznek minden hónapban olyan programokat szervezni, amin bárki részt vehet. A vezető nagyon büszke a horvátok által meghonosított busójárásra és a sokac népviseletre.
